MERRE TOVÁBB , HA VAN MÉG TOVÁBB II.rész- Egy hajó és több mentőcsónak

0
40

Az 1990 –es választásoknál kezdtem és itt vagyunk az 2019-es köztársasági elnök választás második fordulójánál. Az elsőt magunk mögött hagyva a maga tanulságával azon gondolkodom, hogy mi is történt. Mi jut eszembe – változás-. Ebben a szóban most mélyen benne van a jövő évi vagy ez évi előrehozott parlamenti választások szele is.
Az már nem a két jelöltről, hanem az itt élő magyarokról , annyiról amennyien vagyunkról szól. Figyelem a felméréseket, a kijelentéseket, a riportokat meg mindent amit talán figyelni lehet. Nincsenek jó hírek mostanában számunkra. Valahogy elfogyott a góllövő kedvünk meg a góllövőink is értem ezt a választási kedvre. Szokták mondani nem szabad mindent sürgetni, hiszen a folyó folyását az idő kerekének pergését sem tudjuk sürgetni. Meg kell várni amíg az óra is elüti a delet vagy a felet. Ide csak egy példa könnyítésnek , egyszer a nagyanyám megkérdezte, hogy mikor is jöttem haza az éjszaka, a válasz este tízórakor, én csak egy óraütést hallottam , mondja a mama, de hát tudja a nullát nem üti ki az óra. Tehát az életben is vannak olyan dolgok amelyeket nem üt ki az a bizonyos,,óra,,. A baj ezzel az, hogy a szlovák televizió vasárnapi vitaműsora 12óra előtt 5 peccel kezdődik, tehát még időben, de a mi óránk az itt élő kisebbség órája már valahol a 12 üti, ha még nem ütötte el.
Itt áll a választópolgár a maga tanácstalanságával, aki eddig is eldöntötte és most is eltudná és elis akarja dönteni a hogyan továbbot. Az elmúlt majd 30 évben volt vagy 38 választás és népszavazás. Lehet, hogy már mindenkinek a könyökén jönnek ki az ilyen vagy olyan választások, de ez is a demokrácia vívmányának egyik jele. Most nagyon aggasztó, hogy a mindig komoly szavazó készséggel és fegyelemmel rendelkező magyarok nagy többsége az elnök választás első körében hátat fordított az urnáknak. Ez egy intő jel. Intő jel, de talán még jó időben érkező égi jel.
Ahogy Lukács envangéliumában is olvasható : Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. .. Jézus végül ezt mondja aki nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór.”/Lk 11,14-23/ A történet befejező mondatára is érdemes nagyon odafigyelnünk: „Aki nincs velem, az ellenem van.” Ezzel a kijelentéssel azt mondja vagy arra utall, hogy az ember nem maradhat semleges: vagy valaki mellé odaállunk és vele harcolunk vagy valakivel szembefordulunk.
A dolog pikantériája szerintem az, hogy nem egy esetben saját magunkkal fordulunk szembe mert a 30 év nem volt elegendő ahhoz, hogy felnőjünk Széchenyihez az „észhez”és Kossuthoz a „szívhez”. Természetesen tisztelet a kivételeknek. Sanda a gyanúm , ha ennyi év nem volt elég akkor talán a több sem segít. Node azért vagyunk magyarok, hogy azért megmutassuk, és már volt rá jónéhány példa, hogy –itt az idő most vagy soha- mert helyzet az van csak az a fránya gól az ami hiányzik, hogy kirúgja az mindegy csak ne öngól legyen. Igaz mind kettőt jegyzik , csak nem mindegy ki örül a gólnak.
Számomra mit jelentenek a választási számok, grafikonok. Sokatmondóak a kissebségi létünket illetően. Ami hűen tükrözi az 1990-es választásokat a 8,66% -os eredmény. Ennyit ért el a magyarság képviselete, de nem egy párt képviselt bennünket már akkor sem. Akkoriban pedig még jóval 10% felett volt a magyarság részaránya, nem úgy mint most. Igaz, hogy valamilyen koalíciók, egyességek létrejöttek érdekünkben, de nem mindig működtek hatásosan és most valahol keresni kell a megoldást. A kulcs talán adott már csak zár kell hozzá.
A matematika is nagyon szerves része a demokratikus rendszereknek, mivel nagy szerepe van a többség és a kissebség kiszámolásában. Tehát az 51% jelenti a többséget, ha nem akarom tovább aprózni és a 49% a kissebséget. Ezek puszta számok, de kivetítve a szavazatok számára, akkor az van, hogy akik alulmaradtak , azoknak el kell illetve kellene fogadni , hogy a következő választásokig nem ők diktálnak ,és ennyi. Egy alkalommal valaki azt találta mondani, inkább elfogadja a demokrácia szabályait , még akkor is , ha netán a 49%-ba tartozik. Azt gondolom, hogy nagyon más volna a politikai kultúra, ha ellenvetés, kommentálás nélkül a fentebb említett számok tükrében elfogadnánk a demokráciát. A kissebségi számok sem engednek , mert akárhogy is számolom kétszer öt az tíz a négyszer öt pedig húsz százalék, és mi pedig csak 8,5% vagyunk , ha vagyunk. Azért számoltam így mert már négy párt küzd a magyar szavazatokért. Itt már a három a magyar igazság sem érvényes. Ebből már pusztán csak a magyar szavazatokra támaszkodva sem lesz tíz, gyanítom, hogy az elkedvetlenített választó még a hét százalékos eredményt sem hozná ha most szombaton lennének a választások. A jó ebben most az , hogy nem most szombaton lesznek a parlamenti választások és addig van lehetőség javítani, igaz rontani is.
Minden döntésben lehetnek elvont, szubjektív dolgok, amelyek nagyban befolyásolják a döntéshozót. Ezeket a szubjektív dolgokat kell elvinni pozitív irányba, affelé, hogy megértsük az ország parlamenti hajója velünk vagy nélkülünk is a vízen úszni fog és fogják kormányozni. Tehát csak rajtuk múlik, hogy mi is utasai leszünk e a hajónak. Ez számunkra lehetőség, lehetőség hogy jegyet váltsunk, csak ne haggyuk veszni a lehetőséget, mert akárhogy is számolom, ha kimarad négy év , akkor kimaradhat azt nyolc is és többen akkor sem leszünk. Sőt!
Általában és ez a szó aláhúzva, négyévenként az ország polgárainak akaratából összeáll egy zenekar. A zenekart úgy kell össze rakni, hogy a hangok tisztán simuljanak egymásba. Nekünk, magyaroknak is nincs mese, össze kell vagy illene már összeállítani saját zenekarunkat, akkor is, ha most nem a hajón, de a hajóhoz csatolt mentőcsónakokban ülünk. Hogy hány csónakban, háromban – négyben, de lehet, hogy több csónakban is, de ezt most ne kérdezzék. Nem vagyunk könnyű helyzetben, de kiutat és megoldást kell találni. A meglévő helyzet is általunk alakult ki, senki nem kényszerített ennek ilyesfajta kialakulásához. Gondolok itt arra, hogy általában a választó választ és aki több szavazatot kap az a győztes. Vigyázzunk , hiába lesz több szavazat egyik vagy másik magyar szavaztokét versenyző pártnak lehet, hogy akkor sem lesznek győztesek, mert azok is velünk együtt vesztesek lesznek.
Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, az aggódás sem segít. (Tibeti mondás/ Itt aggódásnak helye nincs itt a megoldást kell, keresni. Megoldás pedig mindig létezik. Nepomuki Szent János pedig nagyon találóan fogalmazta meg vagy 600 évvel ezelőtt, hogy :A gyanúsítás pedig akkor is vétek, ha csak a szívünkben dédelgetjük, – a gyökereken rágódó féreg legalább annyi kárt okoz a növénynek, mint a leveleken élősködő.”
Európai vagy európai szintű politikusként és ráadásul keresztényként pedig nem szabad, hogy gondot jelentsen a megoldás megtalálása. Nem szabad nemet mondani a másiknak. Nem szabad a magyar szókincstár azon szavait segítségül hívni, amelyek indulatokat gerjesztenek a másikban. Ma is azt gondolom amit tegnap vagy tegnapelőtt, hogy az ország magyarjainak egy hajón kellene utazni és süllyedni egyaránt. Most a hajóhoz csatolt mentőcsónakokba szálltunk be, de nefelejtsük a hajónk az egy. A feladat, hogy a csónakokban ülőket vissza kel hozni a hajóra és elmondani nekik , hogy a léket sikerült vagy 20 év után ,,befoltozni,, meghozták a kellő alkatrészeket és ne keressük az ellenséget még csak az ellenség képet sem.
1990 –ben elindult velünk együtt a demokrácia minden gondjával, bajával megrakott hajója, amelyet illene vagy illett volna egy irányba kormányozni, de az már az első pillanattól lehetetlennek látszott. 2019 –ben is ez a hajó úszik a vízen , jól megvan pakolva , a kormánykereke meg nem a legjobb. A választásban egy magát szabadnak érző választó felszabadultan választhatott 1990-ben is a sok ismeretlenes egyenletek között . Az eredmények ismertek, az egyenleten még dolgoznak. Nincs sok időnk megtalálni a megoldást, ez most nem kvíz kérdés ez lét kérdés. Nagyon intenzíven kell dolgozni az itt élő magyarság sok ismeretlenes egyenletének megoldásán is. Végezetül tennünk kell azért, hogy megoldjuk a probléma ránk eső részét, hogy amikorra elérkezik a felelet órája eltűnjenek a példából az ismeretlenek.

JF

 

Előző cikkMERRE TOVÁBB , HA VAN MÉG TOVÁBB-A léket kapott hajó I.rész
Következő cikkMERRE TOVÁBB , HA VAN MÉG TOVÁBB III.rész -Üresek lettek a hajónk mentőcsónakjai
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc