A nyári meleg napok is naponta tartogatnak meglepetéseket, legalábbis nekem. A jelenlegi nyári uborkaszezon eddig telis teli van meglepetésekkel. Tudom, szeptember utolsó napján választások lesznek, és ugye a ,,benevezett csapatok,, igyekeznek. Tudják, hogy a szeptember előre van nem hátra.

           Nagy költőnk Petőfi Sándor talán már 1847-ben Koltón  figyelmeztetett a 2023-as szeptemberi választásokra amikor a SZEPTEMBER VÉGÉN című versében a következőket írja: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Jó akkor még  ő sem sejtette, hogy nem csak az emberek nézetei tolódnak, de az évszakok is.  Balázs Fecó pedig csak tetézte , amikor azt énekelte: ,,Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok,,.

    A minap azon gondolkodtam miért nem közlik a magyarokat képviselni igyekvő pártok a leadott listákon szereplő neveket. Ez nem lehet a taktika része mint a fociban, hogy az utolsó utáni pillanatban hozzák nyilvánosságra a csapatok felállítását.  Ugye, ha jól tudom ott 11 játékos nevét közlik elsőre. Nem emlékszem olyanra, hogy a pályára lépés előtt már valakit kiállítottak volna. Esetleg, ha volt ilyenre példa és nem tudom elnézést kérek.

Ha minden igaz a számokat 149-149-125 már közölték. Ez nem azt jelenti, hogy többségi pontozással nyert valaki, mint a bokszban. Ez a listákon szereplő nevek száma. A teljes listán lévő nevek ismertetése még várat magára. Mit beszélek én teljes listáról. A szárnyaszegett listák közlése még várat magára. Ez olyan  begyakorolt „kinn is vagyok, benn is vagyok” politikai táncjáték első nyitánya lehet, csakhogy szerintem ez az út már nem igen járható. Tudvalévő, hogy  a szabad madarak csupán szárnyaszegetten változtathatnának már a „jó irányon”, ha tudjuk egyáltalán a jó irányt. No ebben sem vagyok már teljesen biztos, de remélem a listát állítók tudják és az a fontos, mondom én.

Mit gondol ilyenkor az a választó aki az elmúlt évtizedek során mindig felkereste a szavazóhelyiséget. Mit gondol ilyenkor az a választó aki az elmúlt évtizedek során mindig valakire vagy valakikre leadta szavazatát. Elsőre két dolog juthat eszébe. Az első, hogy ezek biz Isten megőrültek. A másik, hogy egy lista is bőven elég lenne kevesebb névvel. Valahol igaza van, hiszen a korabeli hirdetésekben I. Ferenc József osztrák császár és magyar király egyik uralkodói jelmondatát a Viribus Unitis – Egyesült erővel – jelentették meg. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, és a Viribus is és az Unitis is hanyatló formát mutat.

Kicsit félek, hogy a vártnál is hamarabb eljő szeptember utolsó a megmérettetés napja, és még sehol sem vagyunk. A listák szárnyaszegetten  és szárnyaszegetté téve lesznek napvilágra hozva. A madár a szabadság jelképe is, míg szárnyaszegetten vagy kalitkába zárva épp ennek ellentétét fejezi ki: a rabságot, megkötöttséget. Valahol ezek a listák is hasonlót sugallanak, de ne legyen igazam, és sohasem fogom bánni. A  két 149 -s számról már tudtunk. A 125-s szám teljesen meglepetésként ért. Azt is tudjuk , hogy az elmúlt több mint 30 évben mindig akadt minimálisan 150 jelölt a listákra, sőt. Rendben van, hogy kevesebben vagyunk, rendben van, hogy nem teljes a lista, de azért valami biztosan nincs rendben.

Most ennyi lett az annyi, ennyi embernek kell a csatába indulni, és persze győzni. Mindenkivel történt már ,hogy nagy változás következett be élete során! Elgondolkodunk,hogy miért is van ez így hiszen  ezt akartuk! A válasz és a a baj is bennünk van. Amikor ugy érezzük,hogy szárnyaszegett madarak lettünk ülljünk le egy pillanatra és gondoljuk át miért is következett be ez a változás és,hogy mi is a feladatunk ebben a helyzetben! Biztosan meg fogjuk kapni a választ a kérdéseinkre és nem szabad hagyni, hogy végleg szárnyaszegett madarak legyünk.

JF

Előző cikkRögös még az út a Dubček tér felé
Következő cikkUgaroltatás
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc