Csütörtök délelőtt , egy nappal a kinevezése után sikerült egy jót beszélgetni JUDr. Ľuboš Szigetivel. A beszélgetés után jelezte, hogy estére lesz egy érdekes találkozója. Tudom nem illik ilyenkor azt kérdezni kivel. Kora este csörög a telefonom, hogy nem e volna kedvem eljönni a jelzett találkozóra. Most azért már rákérdeztem, hogy kivel és persze, hogy hol. Találkozzunk egy kávé mellett és ott lesz JUDr. Mészáros Lajos is. Gondoltam egy ilyen találkozót se nem szabad, se nem illik kihagyni.
A megbeszélt időpontban és helyen találkoztunk. Egy nagyon tanulságos és felettébb érdekes találkozó, beszélgetés részese lehettem. A beszélgetéstől kicsengett a 19 év hatalmas tapasztalata, amelyek az új alkotmánybírónak aranyat érhetnek. Ennek apropóján és persze kihasználva a helyzetet és az adott lehetőséget lejegyzeteltem néhány dolgot, és feltettem néhány kérdést az asztaltársaságnak, amelyre szívesen válaszoltak. Mivel e nap délelőttjén  Szigeti doktor urat már kérdeztem így több kérdés jutott Mészáros doktor úrnak.
Mielőtt még kérdezném ahogy Szigeti doktor úr esetében is tettem bepillantottam az életrajzába és ,, tevékenységi naplójába,, hogy pár dolgot megtudjunk róla.
1955-ben Jókán született paraszti családban. Szülei egyszerű emberek voltak, állatokat neveltek, dolgoztak a fél hektárjukon meg a nagy kertben. A szenci gimnáziumból orvosira szerettett volna menni, de eltanácsolták. Az osztályfőnöke tanácsára jelentkezzett a jogi karra Pozsonyba. Már az egyetemi évek alatt tudta, hogy ügyvéd akar lenni. Hamar eldöntötte, hogy segíteni akar az embereknek. Erdőháton kezdett ügyvédbojtárként majd a katonaság után megüresedett egy ügyvédi hely Dunaszerdahelyen és 1980. október 6-án lépett munkába. 1998–2000 között a szlovák parlament képviselője, az alkotmányjogi bizottság elnöke.
Az első szlovákiai magyar alkotmánybíró, Mészáros Lajos tizenkilenc éven keresztül szolgált a bírói hatalom csúcsán. Az első alkalommal Schuster köztársasági elnök nevezte ki még 2000-ben, január 22-én. Másodszor már Gašparovič elnök nevezte ki, aki hangsúlyozta, hogy kontinuitásra van szükség. Tehát, szükség van arra, hogy öregek is legyenek. Ez idő alatt nagyon sokszor fogalmazott meg különvéleményt és az Ő példája, kitartása mutatja, hogy kitartó munkával a többség támogatását is meg lehet szerezni.
Mészáros Lajos mindig a jog és az igazság egysége mellett érvelt, s ehhez az alapelvhez alkotmánybíróként is hű maradt.
Elsőként ma este őt kérdezem.
Nagyon régen volt, de biztosan emlékszik a kezdetekre és arra hogyan is jutott Kassára?
Ez azzal kezdődött, hogy 1998-ban parlamenti képviselő lettem, mint jogász az alkotmányjogi bizottságban dolgoztam, és 1999 évének egy nyári napján megszólított Bugár Béla, hogy jelöltekre van szükség.

Egy ilyen felkérésre lehet nemet mondani?
És egy kicsit tartottam is tőle, volt önkritikám, egész életemben a joggal foglalkoztam, de … . Azonnyomban azért nem mondtam igent, tartottam a kihívástól. Azon gondolkoztam, van-e elegendő tudásom, elegendő tapasztalatom ehhez a munkához. A cseh alkotmánybíróságon tett látogatásom tette fel arra a bizonyos í-re a pontot, hogy van mit keresnem az alkotmánybíróságon. Az első időszakban a hazai jogászszakma két kitűnő személyiségével kerültem egy szenátusba. Az egyik Daniel Šváby volt a másik pedig a kassai egyetem tanára, Štefan Ogurčák volt. Kiváló kollégák voltak, emberileg is nagyon jól kijöttünk egymással, de azért komoly vitákat is folytattunk.

Milyennek értékeli és hogy gondol vissza az elmúlt 19 esztendőre?
Nem lehet szó nélkül elmenni a 19 év mellet. Az ügyvédek szokták mondani , hogy – Tizenkilenc év még szabadon is sok Szakmailag és emberileg is sokat adott, nagyon sok döntést kellett hozni amiért vállaltam is a felellőséget. Jó szívvel emlékszem vissza az Alkotmánybíróságon eltöltött évekre. Temérdek időt töltöttem a felkészüléssel az ügyekre. Tanácsot kértem a kollégáktól, legyen az akár magyar, szlovák vagy cseh. A rengeteg szakirodalomról már nem is beszélek, amit tudtam beszereztem. Kérdezhetné, hogy miért volt ez fontos számomra.

Doktor úr , hát kérdezem?
Azért volt fontos, mert nem akartam szégyent hozni az enyémeikre, az itteni magyarokra.

Első magyarként került az alkotmánybíróságra. Milyen szerepe van a nemzeti kisebbségek képviseletének az ilyen fontos helyen és van e ennek valami hozadéka?
Az egyetlen célom az volt, hogy tisztességesen végezzem a munkámat, ne hozzak szégyent azokra, akik közül való vagyok. Tudatosítottam, hogy én vagyok az első szlovákiai magyar alkotmánybíró. Úgy gondolom, hogy a kisebbségeknek az alkotmánybíróságon is képviselve kell, hogy legyenek, annak ellenére, hogy nyilvánvaló: Kisebbségi alapon nem lehet bíráskodni, mert akkor mindig leszavaznak bennünket. Bíráskodni csak az igazságosság elve alapján lehet. Persze vannak olyan ügyek amelyekben egy nemzetiségi mindig érzékenyebb. Legyen az például nyelvhasználattal kapcsolatos, vagy az állampolgársággal, ezekben a kérdésekben egy nemzetiségi mindig érzékenyebb, mint a többséghez tartozó. Rengeteget foglalkozik a problémával,meg kell próbálni meggyőzni a többséget, minden érvet előhoz, mert sokkal inkább ráérez erre a problémára, mint esetleg a többségi.

Mit gondol, el lehet magyarázni az egyszerű állampolgárnak, hogy mi is valójában az alkotmánybíróság feladata? Kérdeztem délelőtt Szigeti doktor úrtól. Ezt kérdem Öntől is. Hogyan fogalmazná ezt meg egyszerűen?
Szeretném leszögezni, hogy az alkotmánybíróság az alkotmányosság óvója, őrzője.

Váltsuk ezt most aprópénzre, mit is jelent ez?
Tudni kell, hogy az Alkotmánybíróság nem azt vizsgálja, hogy be voltak-e tartva a törvények, hanem, hogy az alkotmány be volt-e tartva. Az alkotmányba foglaltatnak az alapjogok, az emberi jogok. Például a tulajdonjog egy klasszikus alapjog. Ha van egy egyszerű per, például egy elbirtoklásról szóló polgárjogi per – a kérdés az, hogy jól döntött-e benne a bíróság, hogy nem kellett-e volna megítélni a tulajdonjogot az embereknek, akik hosszú időn át birtokoltak valamilyen ingatlant. Valahogy így fogalmaznám meg egyszerúen, érthetően.

Most együtt ülünk a tegnap kinevezett alkotmánybíró úrral JUDr. Szigetivel . Milyen tanácsokkal küldi őt barátként , egykori iskolatársként Kassára?
Ő egy nagyon jó bíró, ezt a gyakorlatban is tapasztaltam. Azt a tudást vigye tovább megfűszerezve a tapasztalataival. Próbáljon meg az őt körülvevő emberekkel, munkatársakkal a lehető legtöbbet kommunikálni. Meg hát az sok – sok év a háta mögött, legyen ott vele és így lesz mindig hová nyúlni. Nem akarom elkeseríteni , de az utóbbi 12 évben megközelítőleg 150 ezer ügy volt, tehát több mint 10ezer jut egy évre. Ezt kimondani is sok nem még megtárgyalni. No de semmi sem lehetetlen.

Nem voltunk megbeszélve, hogy ma itt találkozunk. Ez egy puszta véletlenegybeesés. Délelőtt az új alkotmánybíró úr is elismerő szavakkal beszélt önről, most pedig Ön róla. Ezt nem lehet a véletlen számlájára írni?
Biztosan nem a véletlen műve mondják mind ketten. Azonban hozzáteszik meglehet, hogy az egykori alma – mater fonala még mindig összeköti őket és hát Jóka és Födémes is nagyon közel van. Mosolyognak mindketten.

Látom Szigeti doktor úr is mondani akar valamit?
Igen , tényleg én sem akarok udvariaskodni, talán nincs is miért, de a dicséretet és a tiszteletet is meg kell fogalmazni nem csak a kritikát.
Itt jutnak eszembe Joe Alex szavai a dicséretről, amikor azt mondja: Az egyszerű dicséret egyengeti leggyorsabban és legbiztosabban az utat az egyik embertől a másikig. Ez nagyon megfontolandó gondolat. No de lépjünk tovább.

Az újonnan kinevezett alkotmánybíró úr, alaelnök végighalgatta a beszélgetésünket úgy mint én az övékét. Mit jelentett ön számára ez a ma esti találkozó?
Nagyon sokat, alig tudom feldolgozni azt a tömérdek információt amit ma este kaptam. Sok mindent át kell gondolnom, elraktározni és helyesen felhasználni ezeket az információkat. Nem hiába mondtam, hogy készültem erre a találkozóra, de ennyi információra nem számítottam. Ebből is látszik, hogy 35 év tapasztalat ide vagy oda mindig vannak új dolgok amelyekkel találkozom. Köszönnöm Lajosnak, hogy ezt megosztotta velem, mert ezt megtapasztalni, megtanulni nem zárom ki, hogy nem lehet, de nagyon sok időbe tellene. Azt pedig tudjuk, hogy mindig az időnk a legkevesebb.
Uraim mit szólnak a társadalmi turbolenciákhoz, ez hogyan tükröződik az alkotmánybíróságon?
A társadalom minden területén fontos a bizalom és a tolerancia egymással szemben akkor az AB- vel szemben is lesz. Az a legfontosabb hogy az emberek bizzanak abban , hogy a dolgaik normális körülmények között lesznek megitélve. Tudjuk nem könnyű ez, de más lehetőségünk nincs mint az egymás iránti türelem és a kiapadhatatlan, kulturált módon történt kommunikáció .

Egy utolsó kérdés mindkettőjük felé, fontos, hogy ott legyünk Kassán az alkotmánybíróságon?
Igen, fontos, hogy ott legyünk, és nem a szimbólum miatt, hanem azért, hogy befolyásolni tudjuk a dolgokat. Megtanuljuk a menetet és megtanuljuk ezt átadni. Átadni főleg a fiataloknak és mindenkinek akit érdekel. Én szerencsés vagyok, hogy itt lehettem, és ha lesz valamiféle célom a jövőben, akkor az, hogy a fiataloknak átadjam ezt a tapasztalati tudást.Teszi hozzá Mészáros doktor úr.

Uraim, ma este a leköszönt alkotmánybíró úr már adott is át tapasztalataiból a fiatalabbnak, a kedden belépő volt iskolatársának. Most tapasztaltam hosszú idő után újfent, hogy nem minden esetben a rivalizálás viszi előre dolgainkat, sokat ad egy kötetlen szakmai beszélgetés is. A ma este nekem is nagyon sokat adott, bepillanthattam a ,, színfalak,, mögé és elméletben láthattam a mozgásokat.
Végezetül kívánok Önöknek erőt, egészséget és még sok egyéni és szakmai sikert, és kívánom, hogy a nemsokára érkező unokák / Mindketten nemsoká, pár hét eltéréssel nagyapák lesznek./sok örömet okozzanak.

Köszönöm a beszélgetést.
JF

Előző cikkNagyfödémesről egészen az Alkotmánybíróságig- Beszélgetés JUDr. Ĺuboš Szigetivel a kinevezése utáni napon
Következő cikkNagy József – európai parlamenti képviselő
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc