Nagy József – európai parlamenti képviselő

0
519

A beszélgetésünk előtt pár gondolat erejéig érdemes betekinteni Nagy József életének történelemkönyvébe. Igaz, hogy alig több mint 51 oldalt számlál, de annál érdekesebb. Azonnal idekívánkozik az a godolat amely azt mondja, hogy nem az a fontos mennyi év van az életünkben, hanem az, hogy ezekben az években mennyi élet rejlik.
A teljesség igénye nélkül pár dolgot, szösszenést leírok. 1968-ban született, öt gyermek édesapja. 1986-ban a dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban érettségizett. 1991-ben diplomázott a pozsonyi közgazdasági főiskolán. 1996-ban a Nemzeti Marketing Társaság ügyvezetője volt. 1997-től 2002-ig a Dunstav r.t. építészeti vállalat kereskedelmi igazgatójaként tevékenykedett. 1999-től 2011-ig a komáromi Agrostav a.s, a Dunstav testvérvállalatának igazgatótanácsának elnöki pozícióját töltötte be. Közben, 2002 és 2010 között a 4P publications ügynökség ügyvezetőjeként és a Therma a.s. vezérigazgatójaként dolgozott. 2010 –ig társadalmi tevékenysége a dunaszerdahelyi Csemadok kulturális szervezet, a Csemadok Intézet és különböző jótékonysági, egyházi, valamint polgárjogi önkéntes csoport támogatásban merült ki.
2010-ig nem politizált, semmilyen pártnak nem volt a tagja, de ez évben az újonnan megalakult Most-Híd párt listáján a szlovák parlament képviselőjévé választották. Most-Híd párt választási listáján, a 29. helyről indulva preferenciaszavazatokkal a 8 helyet szerezte meg. Ezt az eredményt a meglepetések kategóriájába sorolták.
Választási programja 3 célkitűzést tartalmazott, ami az egész politikai pályafutását soron kísérte.
A “Bátran magyarul” az anyanyelv használata, a kisebbségi iskolák és kultúra pozitív diszkriminációjára szólított fel, a gyűlölt állami nyelvtörvénnyel szemben.
A “Tisztességes nyugdíjakat” prioritás a 2004-es nyugdíjreform igazságtalanságait célozta megváltoztatni.
Az “Autópályát a Csallóköznek” a 25 éve halogatott, Dél-Szlovákiát a fővárossal összekötő R7-es építésének elkezdését célozta a több órás esti és reggeli forgalmi dugók enyhítésére az ingázók életének javítására.
2010 novemberétől környezetvédelmi miniszter a Szlovák Kormány újra létrehozott szaktárcája élén
2013-ban a dunaszerdahelyi járást képviselve Nagy József bekerült a Nagyszombati kerület megyei önkormányzati képviselők közé, megye elnöki jelöltként több mint 14.000 szavazattal végzett és ahol a pénzügyi és a szociális ügyek bizottsághoz csatlakozott és gyakran adott hangot választói érdekeinek.
2014 óta a Most-Híd elnökségi tagja, a párt 2013-ban nyert felvételt az Európai Néppártba (EPP).
2014-ben preferencia-szavazatokkal európai parlamenti képviselővé választották, ahol azóta is az Európai Néppárt színeiben tevékenykedik. Tudni kell, hogy az EU parlament 28 tagállamból tevődik össze és 751 képviselőt számlál. 1979 óta 5 évre választják a képviselőket.
Képviselő úr vágjunk bele a beszélgetésbe, annak ellenére, hogy ismerjük egymást és a közéletben tegező viszonyban vagyunk a mostani beszélgetés idején magázódó üzemmódba kapcsolunk.

Képviselő úr kicsit visszatekintve a közelmúltba 2010-ben üstökösként robbant be a politikai életbe. Hogyan is történt, mi volt a titka,hogy a 2010-es parlamenti választásokon olyan sebességgel haladt előre, hogy a 29 helyről indulva a 8-ik helyen végzett?
Mindenre már nem teljesen emlékszem, de tudom, hogy használtam az ,, irányjelzőt,, és pontot érő helyen végeztem. Ez olyan volt mint a forma 1 verseny. Az első rajtkockákból indulóknak a helyet kell megtartani , aki a húszonfelüliből indul annak előzni kell, megaztán jó csapatnak kell lenni, hogy a kerékcsere is összejőjjön. Jó csapatom volt, nagyon sok munkával és az eredmény sem váratott sokat magára. Akkor emlékszem éjjelt napallá téve mentem, mentünk egyik rendezvényről a másikra. Sokszor azt sem trudtam már hol vagyok, de csináltuk teljes odaadással.

Parlamenti képviselőként mire emlékezik leginkább vissza?
A Smer-es kormány idején két évig ellenzékben a Szociális ügyek és az Európai ügyek parlamenti bizottságok tagjaként tevékenykedtem. Ebből az időszakból származik a fiatalon megözvegyültek és az ún. öregnyugdíjasok igazságtalan helyzetének orvoslása, Dél-Szlovákia milliónyi lakosát érintő allergiakeltő parlagfű szabályozása, valamint az Európa Tanácsi tagságához fűződő Európai nemzeti kisebbségi jogminimum elfogadása a 47 tagállam képviseletével.

Három hónap államtitkárság a mezőgazdasági minisztériumban felkészülést jelentett a Környezetvédelmi miniszteri kihíváshoz?
Biztosan. Minden olyan munka, kihívás amely ad valami betekintést az államaparratás munkájába az emebert előreviszi. Ténylegesen is mondhatom, hogy ez egy jó állomáshely volt, komoly tapasztalatokkal.

Ugorjunk egy kicsit. 2014-ben preferencia-szavazatokkal európai parlamenti képviselővé választották. Második helyről lett a befutó. Ezt nem lehet már meglepetés számlájára írni , inkább a kemény munka gyümölcse. Jól látom?
Gondolkodtam is sokat rajta, hogy újra egy hellyel előbbre léptem. Igaz most épp elég volt ahhoz, hogy megsezerezzem a repülőjegyete a brüsszeli járatra. A listán induló jelöltek sem adták ingyen a bőrüket. Nagyon megkellett dolgozni, hogy Simont megelőzzem. A csapat újra együtt volt és jól működött. Ez egy komoly eredmény volt újra a csapat részéről. Amikor erről beszélek mindig meg is dícsérem őket, ez most sem maradhat el.

Dunaszerdahelyről Brüsszelbe. Milyen érzés ez egy Csallóközi ,,gyerek,, számára ?
Mindenkinek van egy álma, mondja a régi sláger szövege. Álmodni merni kell. Én is álmodtam, mondjuk nem Brüsszelről, se nem a parlamenti vagy a miniszteri székről. Gyermekként mindig az aktuális divatos szakmáról álmodtam. Felnőttként kicsit ezek az álmok változtak, a sors pedig hozta azt amit hozott. Mondjam azt, hogy nagy élmény egy Csallóközi ,,gyerek,, számára, és egy hatalmas kihívás is egyúttal. Az emberi agy hatalmas, bonyolult szerkezet, (…) nincs olyan pillanat, amikor minden része be lenne kapcsolva. Bizonyos értelemben egész életedben alszol. Bizonyos értelemben egész életedben álmodsz. Fogalmazta meg ezt Veres Attila. Azt kívánom nem csak a Csallóközi gyermek számára, hogy álmaik válljanak valóra, de azért tegyenek is érte, hogy megvalósuljanak.

A “Bátran magyarul”, “Tisztességes nyugdíjakat”, “Autópályát a Csallóköznek” ezek voltak valamikori választási programjának célkitűzései és ez valahol az egész politikai pályafutását soron kíséri. Mit értsen a választó , az olvasó ezen gondolatok alatt ?
Tudja az emberek amit félre akarnak érteni azt félre is értik. Jó hogy ezt a kérdést feltette, hogy újra elmondhassam mit is értek ezen gondolatok alatt. A “Bátran magyarul” most talán még aktuálisabb mint amikor leírtam. Gondolok itt a ,, Himnusz törvény,, által kialakult helyzetre. Magyarázkodni nem fogok körülötte, mert ahogy felénk mondanák – sok beszédnak sok az alja- . A lényeg, hogy bátran beszéljünk anyanyelvünkön, bátran használjuk, bátran akkor is amikor valakii nem akarják a magyar szót hallani. Ne ajándékozzuk oda, mert senki nem veszi el tőlünk. Védjük és vigyázzunk rá és ezt csak úgy lehet , ha használjuk.
“Tisztességes nyugdíjakat”, ehhez nincs mit hozzátenni a nyugdíj emelésen kívül. Halljuk naponta, hogy a társadalmunk egy komoly rétegének ,,nyugdíj plafonja,, egészen a földön van. Ezen gyorsan javítani kell, hiszen a legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy Szlovákiában több az idő ember mint a gyermek. Itt tartunk, és ez még rosszabb lesz.
“Autópályát a Csallóköznek”- Csallóköziként is, képviselőként is egy fontos kiemelkedő pont lehet a sallóköz számára. Ez egy híd, amely lehetőséget teremt, ez egy híd, amely áttörést és átjárást hozhat é snem utolsósorban biztonságot.
Ezt gondoltam én akkor ezekkel a jelmondatokkal.

Mi az oka annak, hogy az embereket egyre kevésbé érdeklik a választások, nem beszélve az EU-s választásokról?
Sokat gondolkodtam rajta. Sok vélemnény lát napvilágot, hogy miért is van ez, miért kevesebb és kevesebb választó vesz részt a választáson. Az EU parlamenti választásról már nem is beszélek. Valahol az emberek még mindig nem tartják sajátjuknak európát, valahol még Brüsszel számukra nagyon idegen és messze van. Keveset tudnak az ott zajló és bennünket is érintő dolgokról. Az is igaz, hogy az ember amikor idehaza van mindenhová nem jute l, nem tudja elmondani mi is történik az EU parlamentben. Ebben én is kicsit hibásnak érzem magam, de higgyék el mindenre nem fussa az időből, főleg, ha egyedül vagyok ott. Biztosan lehetne rajta javítani, ha újra odakerülök keresni fogom a megoldásokat.

Keveset tudhatnak az EU parlament működéséről? A mit és hogyanjáról, mert a tizen százalékos részvétel valahol ezt sugallja?
Igen ez is az egyik tényező. Akit érdekel az egy nagyon szűk réteg. Ők talán tudnak a működési szabályokról és egyéb dolgokról, de a majd 90% az nem azt mondom, hogy nem tud róla, csak éppen nem érdekli. Az érdektelenség az igazi ok. Tudom rengeteg választás van és az emberek valahol megcsömörlöttek, nem érzik a lehetőséget, nem érzik a változást.

Ön, ha jól tudom az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport tagja, mit jelent ez, és még kik a tagjai?
Az Európai Néppárt európai szintű jobbközép politikai párt. Kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok is csatlakoztak hozzá. Az EPP a legnagyobb európai párt, az Európai Unió minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt az Európa Tanácsban is. 39 országból összesen 74 tagpártja van, ebből 17 EU-s, 6 nem EU-s ország állam és kormányfői, 13 európai biztosvalamint az Európai Tanács elnöke. 214 képviselővel az Európai Néppárt a legnagyobb pártszövetség az Európai Parlamentben.

Valahol azt olvastam, hogy tevékenysége nagy részét az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) bizottságban folytatja.Témáik az őshonos kisebbségek jogai, a migráció, a terrorizmus valamint a határvédelem. Próbálja ezt aprópénzre váltani és egyszerúen megfogalmazni, hogy miről is van szó?
Az őshonos kisebbségek jövője igenis európai kérdés, az emberek eredményeket várnak az uniós intézményektől. Nem szaba, hogy kérdés legyen, hogy a parlament kinek az oldalán áll. A a hosszú távú célokat nem lehet föladni, a jövőről szóló gondolkodást pedig nem a parlamenti ciklusok idejéhez kell igazítani. A kontinens nem várhatja, hogy mások cselekedjenek helyette; helyre kell állítani az Európát megtartó értékeket.
Az EU-n belüli rendőrségi és titkosszolgálati együttműködés szemmel láthatóan nem kielégítő a terrorizmus és nemzetközi bűncselekmények megelőzéséhez. A nyitott határok miatt elkerülhetetlen, hogy tagállamok feletti hatáskörű bűnüldözési és elhárítási intézményeket hozzunk létre, amelyek gyorsan, hatékonyan és rugalmasan gátat tudnak vetni a rafinált szervezett nemzetközi bűnözésnek és az akár harmadik országokból érkező terrorveszélynek.
A terrorizmus elleni fellépés egyik nagyon fontos eszköze a radikális online tartalmak megfékezése. Ebben segítségünkre lesz például az ún. egy órás szabály. A terrorista tartalmak online megjelenítésük első óráiban a legveszélyesebbek, ezért a vállalkozásoknak és internetes platformoknak a bejelentéstől számított egy órán belül el kell távolítaniuk az ilyen tartalmakat
A külső határvédelem nem lehet a tagállamok magánügye. Az illegális migráció visszaszorítására és a kiutasítottak visszatérítésének végrehajtására sikerült 6 hónapon belül végigvinni a FRONTEX megerősítését 10.000 személyre, beleértvé a műszaki hátteret és a jogköröket az EU-n belül es kívül egyaránt.

Nem szakadt el a környezetvédelemtől sem , hiszen a Környezetvédelmi bizottság (ENVI) póttagjaként környezetvédelmi kérdésekkel is dolgozik. Melyek azok amelyek bennünket is érintenek?
A Környezetvédelmi bizottságban (ENVI) akkor 12 kísérleti projektről szavaztak a képviselők, melyből 4 kapta meg a bizottsági támogatást, köztük ismét egyedüli néppártiként az én általam jegyzett. A sokat vitatott EU – USA kereskedelmi és beruházási egyezmény – TTIP – keretében, de azon túlmutató kritérium rendszer kialakítását javasoltam.
Komoly eredménynek értékelem ezt a széleskörű támogatást, hiszen a bizottsági szavazásokat a néppártban is fontos tárgyalásokkal, majd pedig nagyon komoly frakcióközi egyeztetésekkel készítettem elő. Örülök, hogy két olyan kezdeményezést sikerült elindítanom, melyeknek konkrét hatása lesz a polgárok életére nem csak otthon, de egész Európában, sőt még annak határain is túl is.

A Duna Régió Stratégiájának tervezete, valamint a környezeti katasztrófák és régi környezeti terhek semlegesítésre szolgáló Európai Uniós Környezetvédelmi Alap javaslata fűződik az Ön nevéhez nevéhez amiről vajmi keveset tudunk. Miért?
Duna Régió Stratégia (DRS) az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lesz. Megalkotásában nyolc európai uniós tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt köztük Magyarország, Románia és Szlovákia is.
Összeurópai szempontból mind a Balti, mind a Duna-stratégia szimbolikus. Jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is egyedülálló alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok összehangoltan adjanak választ olyan globális kihívásokra, amelyeket csak határokon átívelő módon lehet hatékonyan kezelni (energiabiztonság,klímaváltozás, árvízveszély, aszály stb.).
Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a Duna-menti országokban.

Több jelentése és felszólalása is volt az EU –parlamentben, melyikeket osztaná meg az olvasóval?
Igen, nem tétlenkedtem. Több jelentést ékészítettem elő és többször felszólaltam. Tehát a hangomat lehetett hallani. Párat azért megemlítenék, amelyet sikerként is könyvelek el.
A kisebbségi jogminimumról szóló javaslat megszerezte az európai politikusok támogatását. A törvénytervezet végül több mint 2/3-os többséggel, 489 szavazattal sikerült elfogadni az Európai Parlamentnek.
Az oknyomozó újságírók védelme Európában: a szlovák újságíró, Ján Kuciak és Martina Kušnírová ügye vita tárgyát képezte. Jelentés az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban, továbbá jelentés az európai ombudsmannak a Frontex kapcsán végzett, OI/5/2012/BEH-MHZ számú, hivatalból indított vizsgálatra vonatkozó különjelentéséről, ajánlás az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről és még azért itt a sornak nincs vége.

A víz az élet alapja, az ivóvíz pedig az emberi civilizáció legfontosabb eleme fogalmazta mega z egyik írásában. A Csallóközi emebernek ez mit jelent?

Sajnos gyakran találkozom azzal a burkolt véleménnyel, hogy az új tagországokban az embereknek nem igazan számít, hogy milyen környezetben élnek, hogy nem gondolkodnak hosszútávon. A víz az élet alapja, az ivóvíz pedig az emberi civilizáció legfontosabb eleme, s ez a tudat nem hiányzik az új tagállamokban sem.
Szerintem az emberek környezeti tudatával nincs akkora gond, mint a közösségi fellépésük hiányával. Mellesleg évtizedekig erre nem is volt lehetőség, ezért megszokták és hagyományosan elvárják, hogy egyedül az állam és az önkormányzat foglalkozzon a környezetvédelemmel. Ami jogos, ennek ellenére még a sokkal jobban működő demokráciákban is szükség van a civil kiállásra, mert való igaz, hogy nem szabad ugyanazokba a hibákba esnünk, amit a nyugati tagállamok az elmúlt fél évszázadban elkövettek a környezetükkel szemben. Ékes bizonyíték erre, hogy ma sok európai régióban, nagyvárosban nem folyhat ivóvíz a csapból. Azt akarom, hogy a Csallóköz kincse megmaradjon olyannak mint ahogyan valamikor is láttuk. Szépnek és kéknek.

Képviselő úr, Ön megfogalmazta, hogy :”Úgy érzem, valami beindult idehaza és az EU-ban is, jó a csillagok állása, viszont hiába szerezzük meg a jogokat, ha a polgárok megszokásból, informálatlanság vagy indokolatlan szorongás miatt azokkal nem élnek. Nem mellékes az sem, hogy a többségi társadalmat befogadóbbá kell tenni e téren, mégpedig minél pozitívabb eszközökkel” Mit akart a ,, költő,, ezzel mondani vagy üzenni?
Igen, úgy érzem tányleg valami beindult idehaza és az EU-ban is. A projekt célja az EU-s tagországokban sszegyűjtött kézzelfogható, gyakorlati példákkal alátámasztani, hogy a nyelvileg vegyes területeken a kétnyelvűség nem felesleges luxus, nem is a feszültségkeltés és a nacionalizmus vagy a populizmus eszköze. A kétnyelvűség teljesen megszokott és bevált dolog az EU-ban. Azt szeretnénk hosszútávon elérni, hogy valahol azok a fogalmak, hogy kissebség, többség háttérbe szoruljanak ezen a szinten. Persze ezt a matematikában nem lehet megtenni, mert a közgazdászok biztosan nem vennék jó névet./mosolyog/

Alig egy hónap, május 25-én választások. Mi az amivel még mozgósítani lehet a választókat és milyen eredménnyel lenne elégedett?
A fentiekben már elmondtam, hogyan szeretnénk megszólítani a választókat. Amivel még mozgósítani lehet, hát a személyes találkozók, eneek van a legnagyobb ereje. Elégedett, hogy mivel lennék? A befutó hellyel, igaz most nem kell senkit leköröznöm, de ez most nehezebb lesz mint az ,, előzések,, időszakában. Az, hogy bejutok egy dolog, a másik pedig a részvétel a választásokon. A közvéleménykutatások annyi mindent mérnek fel és alá, hogy legyen ember aki ezt biztosan megérti. Sajnálnám, ha 20% alatt lenne a részvétel. Tudom az is nagyon kevés, de legalább mondhatnánk, hogy a választók egy ötöde részt vett.

Képviselő úr ezt a kérdést most nem tudom kikerülni, hiszen úton – útfélen az itt élő magyarság jövőjéről beszélnek. Az ügynökségek által mért adatok , ha jók, ha nem, valamit azért elárulnak esetleg előrevetítenek, figyelmeztetnek. Az biztos, hogy jövőre is eljön a tavasz, de nem biztos , hogy rügyek is fakadnak az itt élő magyaroknak. Erre szoktuk mondani, hogy elfagytak. Mi kell ahhoz, hogy, hogy ne érjenek bennünket ,,fagykárok,,?
Jó kérdés, de hogy a válasz is jó lesz az már kérdéses. Igen, úton – útfélen az itt élő magyarság jövőjéről beszélnek. Remélem találunk olyan megoldást ahogy Ön is fogalmazott,- hogy ne érjenek bennünket ,,fagykárok,,. Lehet, hogy egy egyszerű egyenletről van szó, lehet, hogy több ismeretlenesről. Mindig mindenre létezik megoldás . Olvastam egy közmondást amely azt mondja- Ha egy problémát kimondasz, félig már meg is oldottad -, tehát akkor már félig meg is oldottuk.

Végezetül mit üzen a választóknak?
A demokrácia intézményét nemé n találtam ki, de amíg ettől jobb nem jön létre, addig a választások a mindenkori választások eredményei a mérvadóak. A választás útján mindig az ér célba aki több szavazatot kap mint a másik vagy eleget ahhoz, hogy az adott helyre jusson. Lehet apátiánk a politikával, a politikusokkal és még velem szemben is, de ha ezt a lehetőséget elszalajtjuk akkor sem lesz kevesebb képviselejője az EU-nak , csak épp mi nem leszünk ott. Arra kérném Önöket, hogy tényleg szánjanak pár percet az idejükből és menjenek el választani. A nevemet megtalálják a HÍD pártja listájának első helyén, nem kell sokat keresni. Ahogy fentebb említettem, merjünk álmodni és merjük remélni, hogy Csallóköz is képviselve lesz Brüsszelben.

Köszönöm a beszélgetést.
JF

Előző cikkAz egykori szenci magyar gimnázium növendékei váltják egymást az alkotmánybíróságon
Következő cikkBrüsszel – Pozsony, egy járat törölve
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc