KÖZTÁRSASÁGIELNÖK-VÁLASZTÁS ELSŐ KÖR UTÁN
Választások voltak szombaton. Tudom, hogy sokan tudják, de sajnos a részvétel most sem haladta meg az 50 százalékot, 48,74 százalék. Az igaz, hogy 5 évvel ezelőtt ehhez képest csak 43,4% volt a részvételi arány. Lehet , hogy első látásra az 5 % nem is sok, de ami a választókat illeti az már százezrekben mérhető.
Nagyon sok jelölt volt és tudta mindenki, hogy csak ketten juthatnak a döntőbe, feltéve, ha az első körben nincs nyertes. Az első adatok szerint nem volt , hiszen a részvételi arány nem érte el az 50%-ot.
Az eredmények sok mindent tükröznek, sok mindenről árulkodnak. Az első , hogy Čaputová asszony fölényes győzelmet aratott. Kérdem, hogy mi lehet ennek az oka? Akkor amikor pár hónappal ezelőtt még alig –alig lehetett hallani róla, most pedig a legnagyobb aspirásként lépett elő. Azt gondolom, hogy az emberek valahol szimpátia alapján is döntöttek és nem utolsósorban hölgyről van szó. Szimpátia és hölgy, két olyan dolog amely alig 30 év után visszatér a politika porondjára. Mindamelett nem vitatom a felkészültségét. Pár tv vitát meghallgattam és azt gondolom , hogy úgy vitázott és nem vitatkozott ahogy most ezt tőle elvárták, vagy jobb esetben elvárható volt. Az ő személyében látja a választók többsége a változást, ő lehet a megtestesítője. Ez esetben ő lett a győztes és nem is akárhogyan. Nem célfotó döntött, utcahosszal nyert. Ehhez kijár a gratuláció, bárki legyen is az. A győzelem utáni megnyilvánulásai sem utaltak arra, hogy elfutott volna vele a ló. Valahol a mostani győztesben megbújni látom Kalkuttai Boldog Teréz Anya egyik gondolatát amely így hangzik:„Nincs is annál megnyugtatóbb a nehéz pillanatokban, mint tudni azt, hogy valaki ott harcol veled együtt.” No most , hogy kik harcolnak vele és mellette azt nem tudom.
A második helyre Šefčovič úr lett a befutó. Lehet, hogy nem számított ilyen fölényes győzelemre. Nem számított arra, hogy több mint 20 egységnyi lesz a lemaradása. Talán arra sem, hogy csak 4 egységgel előzi meg Harabint és Kotlebának is 10% feletti eredménye lesz. Ezek már tények változtatni nem lehet rajtuk, így kerülnek be a történelembe. Érdekes eredmény ez is, hiszen a párt beállt mögé és tolta a szekerét. Tolta, de nem biztos, hogy jót tett mert a számok itt sem érik el a párt parlamenti támogatottságát. A kérdés az, hogy a jelölt nem a legjobb választás volt vagy , hogy támogatta őt a legnagyobb támogatottságnak örvendő Irány – Szociáldemokrácia röviden SMER pártja. Ebben az esetben talán igaz, hogy a támogatás talán nem hozott többet a ,,konyhára,, inkább elvitt. Most akkor nehéz megérteni magát a választót, hiszen itt nem pártok szerepeltek, hanem emberek, egyéniségek akik képviseltek ilyen vagy olyan nézetet. Az emberek sok esetben nem akarják elvonatkoztatni a jelölteket a pártoktól, azonnal megbélyegzik a támogatott párttal. A bélyeg után nagyon nehéz azt mondani, hogy én független vagyok. Kitől és mitől vagyok vagy egyszeriben lettem az? E gondolat mentén nagyon nehéz megfelelő jelöltet találni. Nehéz mert mindenki valahová tartozik. Az elmúlt harminc év pedig hozott ezt azt és nehéz kikerülni , hogy valakire ne ragasztjanak ,,plakátot,,. Ebben az esetben a lényeg, hogy bezsebelte az ezüst érmet és bejutott a döntőbe ahol megint minden kezdődik előlről.
Akik még 10%-on felül teljesítettek Harabin és Kotleba urak szereplése talán nem meglepetés. Lehet, hogy sokan Harabint várták a második körben de ahhoz azért hiányzott 92 557 karika. Ez a szám azért nem olyan kicsi, hogy ripp ropp és meg van. Ez egy komoly város lakosainak a száma ahol azért nem mindenki választó. Ő nyugodtan fogadta már amennyire lehet nyugodtan fogadni és kijelentette, hogy majd legközelebb.
Számomra meglepetés Mikloško úr jó szereplése. Összeségében 122 916 szavazatot gyűjtött be, hogy mire volt elég az egy másik kérdés. Igaz, hogy az ő neve még mindig jól cseng a szlovák politikai életben és nem először méretett meg ezen és még más választásokon is.
A meglepetések sorába sorolom még Eduard Chmelár úr szereplését aki 58 965 szavazatot szedett össze. Nem kevés, hiszen nála nem láttam sem bilboardokat sem egyéb kampányra emlékeztető dolgokat. Igaz a közszereplései , megnyilvánulásai nem voltak rosszak, és talán ennek is köszönhető ez a sok karika és ha jól tudom nem élvezte semmilyen párt támogatását sem. Ezek azok a momentumok amelyek azt mutatják, hogy nincs egyértelmű recept a jó szereplésre.
Bugár Bélát nem kell bemutatni a szlovákiai magyaroknak írtam a választások előtt. Gyakorlatilag a rendszerváltás óta a politikai csatározások résztvevője.Volt fenn és lenn. Küzdött és harcolt. Lehet őt szeretni és nem szeretni egyaránt. Legtöbben ezt az eredmény kudarcként itéli meg. Beállt a sorba és megméretette magát. Nem szabad elfeledkezni, hogy nem is olyan régen még azt mondták eltudják képzelni még az elnöki palotában is őt. Eltelik egy kis idő és temetni kezdik mert tettei , lépései nem voltak sokak számára eléggé népszerűek, nem voltak elfogadhatóak. Nehéz megítélni, hogy mi mit tettünk volna a helyében , milyen döntést hozunk. Lehet a válaszunk ilyen is, olyan , bebizonyítani nem tudjuk mert nem voltunk abban a helyzetben. Az elért karikák száma 66 667 alacsonynak tűnik. Markáns külömbség van a városi és a vidéki választó közt. Ez esetben a vidék majd kétszer annyi karikát adott mint a város. Ami pedig nagyon fontos, hogy a mindig nagy szavazókedvvel rendelkező magyar vidék alulteljesített a részvételben. Ezen pedig nagyon el kell gondolkodni. Itt nem csak egyéni hibákról van szó. Biztosan átgondolta már az egészet, hogy hol is történt a hiba, mi lett az oka , hogy nem érte el a párt támogatását. Ahogy fenetebb már írtam, hogy itt emberek és egyéniségek vannak, aki megmérettettek. Ő is az egyéniségek sorába sorolódik ha tetszik ha nem. A Példabeszédek könyve pedig ezt írja: “Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” Aggódásnak talán helye nincs, hiszen az eltelt 30 év az 30 év, most ezt hozta. Ez is hasonlítható a focihoz. Mikor megy a csapatnak akkor mindenki tapsol, vállvereget, amikor ugyanaz a csapat hibázik, vereséget szenved elfordulnak a csapattól, de a győzelem újra vissza hozza őket. Szorosan idekívánkozik Nelson Mandela egyik gondolata , amelyik azt mondja: ,, A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni. ,,
Egy rossz eredmény még nem azt jelenti, hogy minden rossz. Figyelmeztetés, hogy vannak hibák és a hibák mellett megoldások is és ott a rengeteg tartalék is. Egy favorizált bokszolót amikor egy kósza lengő csapottal kiütnek mondjuk az utolsó gongszó előtt pár másodperccel, nem történt tragédia, csak épp belenézett egy komoly ütésbe é snem nyert. A mérkőzés után készül a visszatérésre okulva a hibábákból és vigyázni fog nagyon a lengőcsapottakra.
Vége a választások első fordulójának. Sok tanulsága van.Vannak akik továbbjutottak és két hét múlva újra megmérkőznek. Nagyon nehezen tudom elképzeni, hogy azt a több mint 20%-os előnyt le lehet e dolgozni. Igaz az is, hogy szombat reggel 7 órakor még minden szavazó urna újra üres lesz és azért ne feledkezzünk meg a lengőcsapottakról sem.
Juhos F.
