Szavazunk és csak szavazunk

0
467

Egyet most tényleg nem értek egyszerű falusi ember lévén. Nem értem mi és miért történik a parlamentben. Nem értem kinek a dolga átolvasni a törvényjavaslatokat. Nem értem, hogy hogyan működik vagy inkább nem működik a szavazógépezet.

Aminek ki és fel kell robbanni az ki és fel is robban. Erre az esetre is érvényes Murphy törvénye amely szerint „ami elromolhat, az el is romlik”. A gond ebben az esetben ha valami el romlott az javítható, de ebben az esetben a javíthatóság jóval nagyobb gondot okoz az átlagosnál.
Ez a robbantás, ha április elsején történik mindenki megmosolyogja, milyen hülyeséget vagyunk képesek kitalálni. Mivel ez már jóval április elseje után történt, harmadikán már nem számít áprilisi tréfának. Ez itt már áprilisi tragédiaként íródik az itt élő magyarság történelmébe. Igaz a tragédia szót általában más összefüggésekben használjuk, de most itt is nyugodtan lehet használni mindennemű kozmetikázás nélkül.
Mi is történt valójában?
Mint ismeretes, március végén a szlovák törvényhozás elfogadott egy az állami jelképekről szóló jogszabályt, amely szerint május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek az adott helyszínen nincs hivatalos küldöttsége. Ezt a törvényt 108 képviselő – köztük a Híd politikusai közül kilencen – megszavazták, ami büntethetővé tenné a magyar himnusz eléneklését.
A pontosság kedvéért megnéztem mit is jelent a hivatalos küldöttség szóösszetétel. A következőt jelenti: ,,Küldöttség; megválasztott vagy kijelölt csoport, amely adott célt, érdeket (hivatalos) megbízásból képvisel.,, / forrás: wikiszotar.hu/
Ebben a leírásban van egy érdekes szóösszetétel , mégpedig a — büntethetővé tenné — . Mit jelent ez, számomra azt, hogy lehet büntetni, de nem történik semmi, ha nem lesz büntetés. Nekem pont ezzel van bajom. Olyan nincs , hogy nem történik semmi, már megtörtént. Fehéren, feketén leírták a büntethetőség lehetőségét. Létezik jogorvoslat, biztosan létezik, de az már ,,gyógyítás,, a maga nemében. Gyógyítani pedig általában a beteget szokták , na jószándékkal leírom, hogy létezik az úgy nevezett megelőzés /prevenció/ is. Esetünkben már gyógyításról van szó, tehát valahol, sérülés esetleg valami járvány ütötte fel a fejét. Itt bizonyára fertőzésről lehet szó, hiszen azok is megszavazták ezt a törvényt akik alkalom adtán a DAC meccseken maguk is énekelték. Ez egy faramuci helyzet, hogy saját magammal befogatom a számat, mert ha kinyitom és himnuszt énekelek akkor megbüntetik a szervezőt. A szervezőt, ám nem az éneklőt, kevésbé azt aki megszavazta má hol, azt akinél a himnuszt éneklik, akinél felhangzik –Az Isten álld meg a magyart–. Most megint jól megáldotta. Már többször leírtam mi olyan kedvesen odaajándékozzuk értékeinket, hogy csak csuda. Utána meg sírunk, hogy elveszik mindenünket, alig vagyunk már csak 8,5% magyar e kicsi országban, és ez is csökken mint télen a hőmérséklet.
Azért kis fázis késés volt az elfogadás és a robbanás között vagy lehet így volt beállítva a robbanószerkezet. Még jó, hogy így mert május 15-ei szerdai napon lehet, hogy épp egy meccs lesz a DAC stadionban, nem zárom ki , hogy nem és ott a szegény Bíró Tomi szólt volna, hogy kedves focirajongók nem lehet a MAGYAR Him, jaj, elnézést, de lehet énekelni mert van itt magyar küldöttség. No még szegény Tomi erre is figyeljen, nem elég arra figyelni, hogy mikor ki lő gólt vagy hagy ki ordító helyzetet.
A gond most nem azzal van, hogy van e vagy nincs büntetés. A gond azzal van, hogy világra hívtak egy ilyen jogszabályt amelyet magyar emberek is megszavaztak. Megszavazták. Olvasom a magyarázatokat, ha lehet itt magyarázkodni, keresni a kiutat. Ebből most nehéz kimászni, ezt nehéz megmagyarázni. Jó, ha valaki egy kisebb lélegzetvételű törvény estében mellé szavaz, figyelmetlen áldja vigye, nincs komoly kihatása a közösségre. Ennek a szavazatnak nem csak kihatása, de következménye is lehet a magyar közösség számára. A kilenc képviselő szavazata nélkül is 99 szavazat marad ami mondjuk meg, hogy mostanság olyan ritka mint a fehér holló.
Ez esetben nyugodtan mondhatták volna , ha Ti így szavaztok Isten veled kormánykoalíció. Most mit mondjanak inkább semmit az egy elnézést kéreken kívül. Ismerjük azt a magyar közmondást, hogy „Sok beszédnek sok az alja”-. Ebben az esetben nincs értelme a mondanivalót bő lére engedni, ilyenkor próbálják meg a közölnivalójukat rövidre, érthetőre fogni.
Olvasom, hogy megkérik a Köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Ez már csak a sebek kötözése. Egy kis történet jut erről az eszembe. Egy nagyon rossz fiút arra kért az édesapja amikor rosszat tesz egy szöget üssön el a kerítésbe. Egy maréknyi szöget adott neki. Amikor elfogyott a szög a fiú szólt az édesapjának, hogy elfogyott. Az édesapa azt mondta, most ha jót teszel mindig húzz ki egyet. Egy idő után kihúzta az összes szöget és odaadta az édesapjának. Az apa azt mondja , fiam menjünk a kerítéshez, jó mondja a fiú. Odamentek és az apa mondja a fiúnak, nézd a szögek helyei mind láthatóak. Tudod hiába akarod kijavítani a hibát mert a rossz helye az ott marad. E törvény esetében is ám legyen gyorsan javítás, de a hely a szavazás helye az ott marad.

JF

Előző cikkKÖZTÁRSASÁGIELNÖK-VÁLASZTÁS – MÁSODIK KÖR UTÁN
Következő cikkZeng az Isten, áldd meg a magyart
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc