Március utolsó szombatja a köztársasági elnökválasztás második körének jegyében zajlott. A választási kedv annak ellenére, hogy nagyon tavaszias idő volt nem volt valami hű de nagy 41,79%. A magyarlakta vidéken pedig ilyen alacsony választási részvétel ezen választásokat illetően még nem volt.
Vége a választások első fordulójának. Sok tanulsága van.Vannak akik továbbjutottak és két hét múlva újra megmérkőznek. Nagyon nehezen tudom elképzeni, hogy az a több mint 20%-os előnyt le lehet e dolgozni. Igaz az is, hogy szombat reggel 7 órakor még minden szavazó urna újra üres lesz és ne feledkezzünk meg a lengőcsapottakról sem. Ezeket a sorokat írtam az első forduló után.
Szombaton senkit nem ért váratlanul, hogy választás van, de valahogy inkább a kertnek és egyéb dolgoknak adtak elsőbbséget. Van ez így kis hazánkban és máshol is a világon. Az emberek többségét majd 59%-t hidegen hagyta a meleg szombati nap. A magyarok szavazati kedvéről pedig elmondható, hogy nem volt kedvük szombaton ruhát váltani és elmenni választani. Az okokat lehetne sokáig keresni, de azt hiszem itt egy nagyon összetett problémáról van szó és nem csak egy okról.
Nem az én tisztem, hogy eldöntsem mi volt a döntő ok. Ahogy már hamarabb leírtam nehéz lesz ledolgozni a több mint 20%-os hátrányt. Be is bizonyosodott, hogy nem lehetett. Nem lett 20%-os a külömbség a jelöltek között, de csak ha egy szavazat a külömbség akkor is van győztes és vesztes egyaránt.
Szombaton ZUZANA ČAPUTOVÁ 1 056 582 szavazatot / 58,40 % / és MAROŠ ŠEFČOVIČ pedig 752 403 szavazatot / 41,59 %/ tudhat magáénak. Tehát a számbeli külömbség eléggé markáns 304 179 ,ez százalékban mérve pedig 16,81%. Akárhogy osztok, szorzok vagy összeadok sehogy nem jön ki egy számomra megnyugtató erdmény. Nem tudom kiszámolni, lehet, hogy csak én, hogy a magyarok szavazatai mennyire segítették ČAPUTOVÁT és gyengítették ŠEFČOVIČOT. A 2011 népszámláláskor 458 467 (8,5%) voltunk mi mgyarok. Most nagyon jóakaratúan számolok , a magyarok 30%-a részt vett szombaton a választásokon ez 137 000 –t szavazót jelent. E számot hozzáadom MAROŠ ŠEFČOVIČ 752 403 szavazatához akkor is csak 889 943-t kapok és ha kivonom ZUZANA ČAPUTOVÁ 1 056 582 szavazatából akkor meg 919 582 szavazatot kapok ami még mindig több mint ŠEFČOVIČÉ. Ez az ami nagyon nem tetszik, pedig eléggé nagy számmal számoltam, ahol eléggé komoly lehet a hibahatár.
Miért nem tetszik? Elsősorban azért, mert valahol a hoozáadás és kivonás nem mozdítja el nyerő illetve vesztő pozíciójából egyik indulót sem. Úgy néz ki a puszta számok tükrében, hogyha minden magyar otthon maradt volna az eredményen semmi nem változik. Kerestem, hogy a közvetlen elnökválasztás 2 köreiben mikor és milyen volt a részvétel. A mostani alacsony részvételt 2004-ben lehetett érzékelni 43,5% -os részvétellel amikor is Ivan Gašparovič /59,91 %/ és Vladimír Mečiar /40,09 %/ választói feszültek egymásnak a külömbség százalékban mérve pedig 19,82% volt. Ez 3 százalékkal jobb ČAPUTOVÁ eredményénél. A legmagasabb részvételi arány az 1999-es májusi választásokon volt, itt is a második körben, mégpedig 3 049 221 szavazó és ez 75,45 %-ot jelentett. A két versenyben maradt jelölt Rudolf Schuster /57,18 %/ és Vladimír Mečiar /42,82 %/ kérték a választók kegyeit és a külömbség százalékban mérve pedig 14,36%.
Most nézzük meg mit hozott az alig 10 évvel ezelőtti választások második köre , ahol szintén hölgy volt az egyik induló, mégpedig Iveta Radičová. Nagyon sokan bíztak a sikerében, de végül Ivan Gašparovič lett a befutó a maga 55,53 % -val. Iveta Radičovának 44,47 %-ot sikerült ,,összekampányolni,,, ez 11,06%-os külömbség. Kicsit eljátszom a gondolattal, hogy Iveta Radičová eléggé közismert volt ZUZANA ČAPUTOVÁVAL ellnetétben és mégsem sikerült a győzelmi emelvény legfelsőbb fokára felállni. Tehát az emberek a szavazók inkább mennek az ismeretlen felé? Lehet, nincs kizárva, de ebben az esetben bárhogyan is nézzük Ivan Gašparovič volt az ismertebb név, az ismertebb politikus. Itt még a sokszor elcsépelt kissebb rossz sem lehet a mérvadó. Egyszerű, a választó választ mi pedig csak konstatálhatjuk, hogy hogyan is választott a miértek nélkül.
Már ha végig mentünk a választásokon ne hagyjuk ki a 2014-et sem. Akkor a még jelenlegi , de sokunk számára ismeretlen Andrej Kiska és az eléggé ismert az akkori kormányfő Robert Fico vívta a második választási kör csatáját. Ezt fociberkekben rangadónak nevezik a boxban pedig az év mérkőzésének. A részvételi arány annak rendje és módja szerint meghaladta az 50%-ot /50,48%/. Andrej Kiska 1 307 065 szavazatott szerzett ez 59,38 %, és Robert Fico pedig 893 841 szavazattal zárta a rangadót ami 40,61 %-nak felel meg. A külömbség 18,77%, ettől csak 2004-ben volt markánsabb a külömbség. Ekkor már valami látható, érezhető volt. A választó változást akart és így adta tudtára a társadalomnak, hogy nem az ismert kormányfőt , ha nem az ismeretlent választja a változás reményében.
Szombaton is ugyan az történt. A választó nyomatékosította az 5 évvel ezelőtti akaratát. Semmi mást nem tett csak újra tudtára adta a ,,világnak,, , hogy értsetek már meg bennünket. Most vagy megértik a választót és kezdik mélységében, széltében és hosszában elemezni a dolgokat és találnak megoldást a hogyan továbbra. Második lehetőség, hogy nem értik meg a választót és szép lassan ahogy egy másik írásomban írtam egyes pártok lemorzsolódnak és helyükbe újak jönnek. Naiv dolog azt hinni, hogy a politikai térfelek bármellyike is üres marad. Nem , nem marad üres mert ahogy eddig is voltak ezután is lesznek várakozók, hogy betöltsék a térfelet.
A leírtakból talán kitűnik, hogyha nem is ZUZANA ČAPUTOVÁNAK hívják a második körbe jutott jelöltet akkor is nyert volna. Nehéz ezt bizonyítani, mert nem történt meg. A mozaik képek azt mutatják, hogy nem valakire szavaztunk hanem valaki ellen és lehet, hogy nem is a vesztes személye ellen. El kell nagyon gondolkodni, hogy igen is majd 30 évvel a változások után újra változásért kiált a választó. Amikor működik a társadalom ,,adó –vevő,, – készüléke és az emberekben is bevan kapcsolva, akkor a jelek elérnek a feladótól a címzettig. A baj akkor van, ha a jelek nem érnek célba.
JF
