Idősödő társadalom

0
557

A 2009. évi Lundi Nyilatkozat1 rámutat az előttünk álló egyik legnagyobb kihívásra: vajon

hogyan birkózunk meg azzal, hogy az időskorosztály lesz a legnagyobb csoport a

társadalmak korfa összetételében? Az idős emberek gyorsan növekvő népessége kettős

demográfiai probléma elé állítja Európát. Megnövekszik az előregedő népesség

egészségügyi ellátása iránti igény, ugyanakkor csökken a munkaképes népesség száma.

Adottnak véve a (szociális-egészségügyi) ellátás mai színvonalát, a gondozást és ápolást

igénylők száma a népességen belül meg fogja haladni az erre a feladatra rendelkezésre

álló munkaképes emberek számát. Megnövekszik az egészségügyi technológiák társadalmi

jelentősége, ha azt tekintjük, hogy az európai társadalmak számára elvárásaiknak

megfelelő mennyiségű és minőségű egészségügyi ellátást kell biztosítani. A kérdés tehát

az, miként lehet az egészségügy új technológiáit a lehető legjobban hasznosítani, milyen

kihívások elé állítanak ezek az új technológiák, és milyen szakpolitikai alternatívái vannak

a döntéshozóknak?

A világ népessége gyorsan öregszik

2000 és 2050 között a világ hatvan év feletti népességének aránya kétszeresére nő,

  1. 11%-ról 22%-ra. A 60 éves és annál idősebb korú emberek abszolút száma várhatóan

605 millióról 2 milliárdra nő majd ugyanezen időszak alatt. Minden eddiginél több ember

fogja megérni a 80-as és 90-es éveit. A nyolcvan éves vagy annál idősebb emberek száma

majdnem négyszeresére, 395 millióra növekszik 2000 és 2050 között.

Az életkor előrehaladtával növekszik a gondozásra szorulás valószínűsége. A 65 évnél

fiatalabbak esetében átlagosan 1%-nál is kisebb hányadban van szükség tartós gondozásra, míg a 80 éves vagy annál idősebb nők 30%-a részesül tartós gondozási szolgáltatásokban az OECD3 országokban.

Növekszik a gondozási szolgáltatások iránti igény

A tartós gondozást végző ápolók iránti igény várhatóan megduplázódik (2008-tól) 2050 -ig. Egyre több nő vesz részt aktívan a munkaerőpiacon, és ezzel valószínűleg hozzájárul az otthoni, családi gondozásban résztvevők számának csökkenéséhez. Sok európai országban küszködnek a képzett, hivatásos egészségügyi dolgozók hiányával. További társadalmi változás, hogy az emberek a korábbinál személyre szabottabb gondozást keresnek. Maguk a betegek fokozottabban vesznek részt saját kezelésükben és partneri viszonyra törekednek az orvosi jellegű döntések meghozatalában.

Forrás: pacitaproject.eu

 

 

Előző cikkHuszonöt párt, mozgalom, koalíció indul a parlamenti választáson
Következő cikkKozma Imre atya- Az önzetlen segélynyújtás szerepe a mai társadalomban
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc