Az hiszem nem fogunk magázódni, hiszen 1990 óta ismerjük egymást és ha jól érzékelem csak ketten maradtunk a régi gárdából egymás mellett. Voltak akik mentek, voltak akik jöttek mi maradtunk.
A neved mára már fogalommá vált és nemcsak a hazai, de a nemzetközi politikai és társadalmi életben is. Aki ennyi Éve közszereplő akarva –akaratlanul is szerez szimpatizánsokat és ellenlábasokat is egyaránt. Azt hiszem , hogy ezen nem is kell csodálkozni és az ember nem egy esetben kivan téve támadásoknak is. Az emberek tudjuk jól amit félre lehet érteni azt félre is értik és azt még jól el is magyarázzák, ennek naponta tanúi vagyunk mindketten, de te talán többször.Az emberek többsége szívesebben viseli a megszokott körülményeket, mit a kockázatvállalást mert az sokkal kényelmesebb. T. Harv Eker hogyan is fogalmazott :,, Érdemes felvállalni a kényelmetlen – kellemetlen helyzeteket, mert akkor fejlődik az ember, és azokból tanul. ha tudatosan hozod magadat kellemetlen helyzetbe, idővel cserébe kényelmet fogsz tudni magadnak biztosítani,,. Azt gondolom, hogy rád nagyon is illik ez a megfogalmazás. Valaki egyszer nagyon találóan fogalmazta meg,,Ha bírálnak téged, akkor valamit jól csinálsz. Hiszen csak azt támadják, akinél a labda van.,,tehát azt támadják akinél a labda van. Ezek szerint elég sokat birtokolod a labdát és szeretsz cselezni. Emlékszem még 1998 nyarára, amikor a Nádszeg-i focipályán szeretted volna dédelgetni a labdát, de valahogy mindig elpattant és nem is sokat támadtak. Biztosan lehetne sok mindenről beszélgetnünk, lehet , hogy egyszer eljön ennek is az ideje. Na, jó ,most nem a fociról szeretnék beszélni és végkép nem írni, mert ahhoz már majdnem mindenki ért. Igaz a politikához is egyre többen kezdenek konyítani. Érdeke dologra szántam el magam, most nem előszót kérek a könyvemhez. Speciel most egy interjút a könyvbe, ahol is azt fejtegetem, hogy miért úgy szavaznak az emberek ahogy szavaznak és mi állhat a szavazatok hátterében. Ez a kérdezz felek csak akkor lehetséges , ha beleegyezel és igennel válaszolsz. Erre a kérdésre adott válasz volna a divatos szóval élve a nulladik és az igen válasz után jöhet az esetleges további tíz. A nem válasz esetén pedig itt vége is szakad az el sem kezdődött beszélgetésnek.
Tíz kérdéssel készültem, de ha belemerülünk és tartalmas és érdekes lesz a beszélgetés, és miért ne lenne az, akkor mint a színpadi szereplőket visszatapsolják egy két dal erejéig , itt pedig jöhet még kérdés.
Akkor kezdjünk neki.
1., Az első kérdés kicsit múltba néző vagy múlt idéző . Az infórmációim alapján már 1990-ben is ott sertepertéltél a Nemzeti tanácsban és azóta egyfolytában . Mi ennek a ,, hosszú életnek,, a titka, vagy hogy kell ezt csinálni?
Remélem, hogy a politikai elemzők a politikában eltöltött esztendőket nem sertepertélésként tartják számon. Még a rendszerváltást követő időszakot sem. A szlovákiai magyarok számára kiemelkedően fontos időszakról beszélünk, hiszen az első szabad parlamenti választásokon a prágai Szövetségi Gyűlésben 15, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban 23 magyar nemzetiségű jelölt szerzett mandátumot. Én a Nemzetek Kamarájában dolgozhattam. A képviselői munkát is, a Magyar Kereszténydemokrata mozgalom ügyvezető elnöki tisztségét is úgy vállaltam, hogy tudtam nagy felelősséggel jár. Igaz, most ennyi év távlatából úgy tűnik, talán nem is tudatosítottuk, hogy történelmet írunk. A szlovákiai magyarság jogi-politikai történelmét. Ha tehát egyáltalán van titok, az csak annyi, hogy az adott feladatot – ott és akkor – el kell végezni. Feladatból mindig van bőven.
2., Viharvert, sokat megélt politikusként, hogy látod mi változott az első választások óta, elsősorban emberi és utána társadalmi szinten. Téged hogyan érintettek ezek a változások és hogyan változtál , jó nem küllemileg ?
Az első szabad parlamenti választások óta sok minden megváltozott. Jelentősen csökkent például a választási részvétel. 9O-ben csaknem 1OO százalékos, két év múlva is több mint 😯 százalékos volt. Jó lenne, ha ezzel a jogunkkal jóval többen élnénk. A következő parlamenti választásokon szükségünk lesz minden egyes demokratikus elveket valló polgár szavazatára, csak így tudjuk megakadályozni, hogy a fasiszta párt az elkövetkező választási ciklusban is parlamenti pártként működjön, ne adj Isten, még több mandátumhoz jusson. A változások egy része pozitív volt, hiszen leraktuk és megerősítettük az ország demokratikus alapjait, de látni kell azt is, hogy a választók rürelmetlenek. A folyamat túl lassú és sok a negatív politikai történet. Ami pedig személy szerint engem illet, megtanultam figyelmen kívül hagyni a gyűlölködő megjegyzéseket. A munkámra összpontosítok.
3., Nagyon sok választást , népszavazást megértél, sőt 1990óta mindet. Volt belőlük elég, ha jól számolom 36. Az eredmények tükrében kérdezheti a választópolgár, hol is állunk, merre is tartunk. Esetleg túlságosak voltak az elvárások a változások után?
36? Ezt még nem is számoltam össze… Inkább úgy fogalmaznék, hogy a kezdeti hatalmas eufória miatt nem biztos, hogy tisztán láttuk a kezdeti nehézségeket. Ezek csak fokozatosan rajzolódtak ki. Nem beszélve arról, hogy Mečiar kormányzása alatt teljesen kisiklott az ország. 89-ben el sem hittük volna, hogy pár év múlva ismét veszélybe kerülhet például a sajtószabadság. Hogy megélhetjük a „hosszú kések éjszakáját”.
Egy dolgot semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni. Médpedig azt, hogy parlamenten kívül csak szép terveket lehet szőni. Az eredményes politizáláshoz be kell jutni a parlamentbe, sőt a kormányba. Nézzük csak az utolsó két esztendőt. Kormánypártként a segíthettübk a nyugdíjasoknak és a kisválalkozóknak, de falvaink környezetvédelmi problémáin is tudtunk enyhíteni. Biztos vagyok benne, hogy ma a legnagyobb természetességgel kezeljük azt a tényt, hogy a munkanélküliség 6 százalék alatt mozog, pedig még talán nyolc éve sincs annak, hogy több mint a kétszerese volt.
4., Számodra melyek a fontos vagy kevésbé fontos választások. A vezető politikus talán nem is szelektálhat választás és választás között vagy igen?
Nem fogalmaznék úgy, hogy számomra melyek voltak a fontos vagy kevésbé fontos választások. Az ország, a társadalom egészére nézve voltak olyanok, amelyek jelentősen meghatározták Szlovákia sorsát. A rendszerváltást követő szabad választásokról már beszéltünk, de hasonlóan kiemelkedő jelentőséggel bírtak a mečiari időszakot lezáró választások 1998-ban. Ha akkor mi magyarok nem lépünk kormányra a demokratikus szlovák koalícióval, Szlovákia ma nem lenne tagja sem a NATO-nak, sem az EU -nak. Nem lenne Schngen és euró.
5., Mi az oka annak, hogy az egyes választásokon kis túlzással tolonganak a választók és némelyiken a helyiségek tátongnak az ürességtől? Konkrétan helyhatósági, parlamenti és a megyei illetve az eu-s választások. Pedig azért a kampány dübörög itt is ott is ezerrel.
Ha jól értem, azt kérdezed, miért olyan alacsony a megyei és az eu-s választások részvételi aránya. Az újságírók ebben a kérdésben egyetértenek a politikusokkal. Ők pedig azt mondják, hogy a választók nincsenek tisztában azzal, hogy megyei szinten is és Brüsszelben is olyan határozatok születnek, melyek ugyanúgy érintik a polgárokat, ugyanúgy róluk szólnak, az ő mindennapi életüket befolyásolják, mint a hazai törvényhozásban születő jogszabályok. Az biztos, hogy a médiában is nagyobb teret kellene biztosítani az uniós témáknak, nemcsak akkor kellene magyarázni az összefüggéseket, amikor kampány van. A mi európai parlamenti képviselőnk rendszeresen tájékoztatja a sajtót a brüsszeli türténésekről, illetve arról, milyen témákkal foglalkozik és milyen eredményeket ér el. Sajnos, ezek az információk nagyon kevés teret kapnak a sajtóban.
6.,Csináljunk egy hosszabb eszmefuttatást az első demokratikus választásoktól, 1990-től napjainkig. Hogyan is gondolkodik a választó vagy hogyan változott a gondolkodása ? Igaz sok választó már az égi választóurnához jár, de felnőtt egy újabb generáció, akinek ott van az internet és a google professzor.
Igen, az internet, a szociális háló sok mindent átírt, átszabott. És a fiatalok legfontosabb kommunikációs csatornája a világháló. A virtuális teret pedig elárasztják az álhírek, villámgyorsan terjednek a rémhírek. Ezt is figyelembe kell venni, de ami nem változott, az a polgárokkal való kapcsolattartás, a személyes találkozók és beszélgetések, sajnos ezeken egyre kevesebben vesznek reszt. Pedig ezek az információcsere fontos színterei. Még valamire szeretném felhívni a figyelmedet. Az urnákhoz járulók többségének kevésbé fontos az, hogy egy-egy párt milyen programmal indul. Hogy reális-e, megvalósítható-e, van-e valóságalapja, előre viszi-e az országot. Sokan inkább az üres szólamoknak hisznek. Ma nagyon könnyű azt javasolni, de úgy is mondhatnám, hogy kampányolni, jusson több pénz a társadalom valamelyik csoportjának. Igen ám, de ez anélkül nem máködik, hogy megmondjuk, kitől vesszük el. Ez a különbség a felelős és felelőtlen, populista pártok között.
7., Mit kell tudni illetve kellene tudni a választóknak ahhoz, hogy a plenta mögött jól tippeljen, jó döntést hozzon? Úgy látom nem az elvégzett szisztematikus munka a mérvadó, inkább az újabbnál újabb ígéretek.
Pedig az elvégzett munka, vagyis az, hogy az előző kampány alatt tett ígéreteket, s az ígéretek alatt ismét a programot értem, milyen mértékben tudták megvalósítani azok, akikre a választó a voksát adja. Szerintem mindig össze kellene hasonlitani a kampányban tett igéreteket azzal, mit sikerült megvalósítani.
8., Abban megegyezünk, hogy a politika a kompromisszumok művészete. A politikában a választó dönti el ki kivel ülhet le a választások után tárgyalni és milyen súllyal és kit nem lehet megkerülni. Voltál már kormányon és kormányon kívül is. Melyik a jobb helyzet, mikor mindenki tudja, hogy a gibicnek semmi sem drága, de azért kormány tényezőként mások a lehetőségek?
Igen, mások, vagy pontosabban, kormányon vannak lehetőségek foganatosítani a párt programjában megfogalmazott célkitűzéseket. Annak köszönhetően, hogy a Híd a 2O16-ban kezdődő választási időszakban szerepet és felelősséget vállalt az ország irányításáért a kormányban, képes volt megvalósítani azokat az elképzeléseket, amiket korábban megfogalmazott. A Híd nélkül nem jött volna létre a Kisebbségi Kulturális Alap, az állomásokon nem jelentek volna meg a kétnyelvű vasúti táblák, már rég elsirathattuk volna a kis- és kislétszámú magyar iskolákat. Ha nem léptünk volna be ebbe a kormányba, most nem lenne kisebbségi osztályunk a kulturális minisztériumban, de a kisebbségi kormánybiztosunk sem hozhatta volna létre azt a központi nyelvtervező, tanácsadó szervet, amely végre rendet tesz a hazai kétnyelvűségben. Ennek a nyelvi csoportnak ugyanis az az elsődleges feladata, hogy létrehozzon egy egységesített terminológiát, áttekintse, szakmai szempontból értékelje a már meglévó, különböző forrásból származó és eltérő minőségű fordításokat, legyenek ezek formanyomtatványok, űrlapok, feliratok vagy jogszabályok. Ez is azt mutatja, hogy a hazai magyarság szempontjából mennyire fontos a politikai képviselet. Nem a parlamentben – ellenzéki pártként, hanem a kormányban.
9., Kamaszkorodban , mert ilyen is volt az életedben lehet, hogy vasárnap délelőttönként más műsor nem lévén a tv –ben nézted Dévényi Tibor három kívánság című műsorát, ahol azért ő minden gyermek kívánságát teljesítette. Mi volna a Te három kívánságod?
Elsősorban apa és férj vagyok, még akkor is, ha a munkám miatt jóval kevesebb időt tölthetek a családommal, mint szeretnék, ezért olykor kapóra jönne, ha a nap nem 24 órából állna. Ami még hiányzik, az az objektív újságírás. A Hídnak nagy szerepe van abban, hogy Szlovákiában enyhültek a szlovákok és a magyarok között korábban meglévő ellentétek. Ezek egyrészt a fejekben lévő sztereotípiák miatt alakulnak ki, de tudjuk, hogy voltak, vannak olyan politikusok és pártok, akik nagy előszeretettel uszítanak. Nélkülük jobb hely lenne Szlovákia, Európa. A harmadik kívánságot tudná Tibi bácsi a legnehezebben teljesíteni. Azt, amit a nagyapám gyakran mondogatott nekem: ha valakinek nem tudsz segiteni, akkor legalább ne árts neki. Jó kenne, ha az emberek között megszűnne a gyűlölködés, az ártani akarás, a viszály.
10., Csúcstartó vagy a politikai szintéren ami a képviselőséget illeti, ha másban is akkor nyugodtan mondjad. Előbb a három kívánságot kérdeztem, most pedig csak annyit mi az amivel adós maradtál a választók felé és ennyi év után van e még motivációd.
Motiváció nélkül nem lehet, sőt nem szabad politizálni. Erre a kérdésre nehéz röviden válaszolni, hiszen minden választási ciklus új feladatok elé állítja a politikust és pártját. Ha ezeket megoldja, újabb kihívások jönnek. A legnagyobb adóságom talán az, hogy nehezen tudom, tudjuk eljuttatni a választókhoz mindazt, amit elértünk – pedig ezek az ő életüket könnyítik meg.
Ezt a kérdést pedig nem szeretném kihagyni. A második könyvem egyik részletében volt egy ilyen elejtett gondolat, hogy ,, egy hajón vagyunk csak két mentőcsónakot igényeltünk,, ez az itt élő magyarságot érintette. Nem félsz, féltek, félünk attól , hogy elcsatolódik a hajó a csónakoktól és a csónakok egymástól?
Csak ismételni tudom azt, amit már elmondtam. Az említett metaforánál maradva – az itt élő magyarságnak az érdeke az, hogy a mentőcsónak ne lebegjen céltalanul, ne sodorják el a hullámok. A mi csónakunk 2O16-ban is öbölbe ért. Nem állítom, hogy szélcsend van, de a hullámokkal megbirkózunk. Röviden, az itt élő magyarok érdeke az, hogy minden kormányban legyen képviselete. Kispadról, értsd ellenzékből, a kisebbségi jogvédelem területén eredményt elérni nem lehet.
Köszönöm ez számomra egy érdekes és tanulságos beszélgetés volt.
2018 június
