Választások: 1998-ban szavaztak a legtöbben, 2006-ban a legkevesebben

0
883

Az 1998-as parlamenti választáson volt a legmagasabb a részvétel Szlovákiában, és 2006-ban mentek el a legkevesebben szavazni. Az eltérés majdnem 30 százalék – derül ki a Statisztikai Hivatal honlapján közzétett adatokból.

1998-ban 84,24 százalékos volt a részvételi arány, 2006-ban pedig csak 54,67 százalék.

2006 volt a mélypont, azóta fokozatosan emelkedik a részvétel, 2010-ben 58,83%-os, a 2012-es előrehozott választáson 59,11%-os, 2016-ban pedig 59,82%-os volt.

2006 óta azonban soha nem volt magasabb a részvétel, mint a korábbi választásokon. 1994-ben, az első szlovákiai demokratikus választáson a polgárok 76,65%-a ment el szavazni, 2002-ben pedig 70,06%-uk.

A nyolcadik szlovákiai parlamenti választást 2020. február 29-én rendezik, összesen 25 párt indul.

TASR
Előző cikkVirul a veteránok focija
Következő cikk2020-as parlamenti választások: Az induló pártok és jelöltjei- Zoznam politických strán a kandidátov
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc