Nagyfödémes – Kassa

0
608

Alkotmánybíróság alelnöke JUDr. Ľuboš Szigeti

Nagyfödémesről egészen az Alkotmánybíróságig továbbiakban /AB/, ezen fejléc alatt egy interjút készítettem JUDr. Ĺuboš Szigetivel a kinevezése utáni napon még 2019 áprilisában. Gyorsan szalad az idő és 2020 december végén sikerült találkoznunk és egy jót beszélgettünk. Az előző beszélgetésünket a következő godolatokkal zártam: ,, Ez most nem a búcsú ideje, inkább egy új kezdet új kihívásokkal. Az egyik gondolkodó azt mondta: ,,ne búslakodj, hogy vége lett, örülj, hogy megtörtént.,, Gondolom pár nap múlva az egykori Födémesi ,,gyerek,, veszi a tarisznyáját és útra kel Kassa felé, hogy új kihívásokkal találkozzon, újabb döntéseket hozzon. Pár hónap híján már két éve nagyrészt Kassán ébred és fekszik, most arra leszek kíváncsi mi van új a tarisznyájában.

Az életrajzából kitűnik, hogy biztosan nem gondolkodott más hivatáson hiszen 38 év a jog területén, ebből 34 bíróként és már 2 AB- ként, jó döntés volt itt hagyni Galántát?
A bírói foglalkozás az egy egész életre szóló elhivatottság. Minden egyes ügyben az elhivatott bíró az alkotmányos jogrend keretein belül a jogi eljárás adta lehetőségeket figyelembe véve igyekszik a legigazságosabb döntést meghozni. E tevékenységben nem sokat változott munkám. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni azt, hogy az AB nem végez tárgyi bizonyítási eljárást. Az AB nem konkrét jogvitákban bíráskodik, hanem jogszabályok felett. Azt dönti el, hogy egy jogszabály összhangban áll-e az alkotmánnyal. Továbbá az AB-nak az egyik meghatározó tevékenységéhez tartozik az egyéni beadványok elbírálása. Vizsgálja nem-e sérültek a “panaszt benyújtó” az alkotmányban biztosított alap értékű jogai, vagyis az általános bíróságok (vagy más államhatalmi szervek) előtt tisztességes jogi eljárásban volt-e részük. Ezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ugyan továbbra is mint bíró tevékenykedem csak a bírói munkámnak más minőségi tartalma van. Valószínű nem kell hangoztatni, hogy az AB az ország határain belül az utolsó jogorvoslati hatósági szerv. Döntései (határozatai) nagy hatással vannak az egész társadalomra.
Természetesen mindig szívesen gondolok vissza a Galántán eltöltött éveimre, de úgy gondolom szakmailag előre léptem. Az utóbbi másfél év alatt sokat tanultam, és igyekszem “más oldalról (más gondolkodás móddal)” is megközelíteni az elém terjesztett ügyeket.

A legutóbb is megkérdeztem és megkérdezem most is, mit tudott magával vinni Galántáról ?
Mint fent említettem a bírói munkám alapjait Galántán tettem le. Itt tettem szert a független bírói gondolkodás módra. Arra, hogy a bíró csak a hatályos jogszabályok alapján és vele összhangban hozhatja meg a döntéseit, minden más behatás nélkül. Most ehhez párosul egy további feladat és nézet. Mint “negatív” törvényhozó az alkotmánybíráskodás keretein belül vizsgálom egy jogszabály alkotmányos mivoltát bármely konkrét ügyben való alkalmazástól függetlenül (absztrakt norma kontroll).
Viszont Galántán megszerzett tapasztalatokat is ki tudom használni a bíróság munkájának szervezésében (vezetésében). Galántán 17 éven keresztül a bíróság elnöki posztját töltöttem be, most pedig kb. másfél éve az AB alelnökeként is tevékenykedem.

El gondolkodott már azon , hogy ha hiányzik az AB elnöke, szabadságon van vagy munkaképtelen akkor társadalmi rendszerünk közjogi méltóságainak négyesfogata a Caputová, Kollár, Matovic, Szigeti kvartettből tevődik össze? Milyen érzés ez?
Ezen konkrétan nem gondolkodtam. Habár jut itt eszembe egy kis történet, amit megosztok most önökkel.
Közvetlenül a köztársasági elnök beiktatása előtt kávéztunk az AB elnökével Pozsonyban, aki elmondta, hogy különös álma volt. Azt álmodta, hogy egészségi okokból nem vehetett részt a beiktatáson és engem bízott meg, hogy az én “kezembe” tegye le az esküt a köztársasági elnök. Hogy mit éreztem akkor azt nem is tudom megírni ……..

Mennyire volt könnyű vagy nehéz megszokni Kassát, az új légkört?
Kassa mint város nagyon szép (habár én tulajdonképpen csak a központját ismertem meg mindmáig). Az AB irodája minden téren biztosítja a bírók számára a megfelelő körülményeket. Most végre már mind a 13 alkotmánybíró ki lett nevezve, úgy hogy az AB testülete teljes. Habár az egyes döntéseket (határozatokat) komoly (de konstruktív) jogi vita előzi meg, azt kell mondanom, hogy a bírók közt korrekt, jó viszony van, ami nagyban elősegíti a döntések meghozását.

Milyen rendszerben működik az AB, hogyan épül fel ? hogyan vannak elosztva a feladatok?
Mint említettem az AB testülete 13 bíróból áll, beleértve az elnököt és az elnökhelyettest. A testület többek közt a fent említett absztrakt norma kontrollról hoz döntést. Ez megtörténhet zárt üllésen, vagy pedig ha az “ügyfelek” kérvényezik nyilvános ülésen (itt jegyzem meg, hogy a tv – ben sugárzott felvételek a nyilvános ülés tárgyalóterméből vannak). A döntés elfogadásához többségi szavazat szükséges. Vagyis minden esetben legalább hét szavazat. Minden bíró, aki jelen van az ülésen, köteles szavazni, senki nem tartózkodhat. Az egyéni panaszok elbírálását az AB három tagú tanácsai (szlovákul: “senát ústavného súdu”) végzik. Jelenleg az AB-n négy tanács működik. Megjegyzem, hogy jelen esetben én a második tanács elnöki posztját töltöm be. A tanács is kollektív döntéseket hoz. Itt is a döntés elfogadására többségi szavazat szükséges.

Említette hogy több mint 3 ezer alkotmányjogi panasz , beadvány van önöknél, mennyi ebből az aminek tényleg az AB-n a helye?
Nehéz kérdés. Abból indulnék ki, hogy szerintem az AB- nak az elsődleges feladata az absztrakt norma kontroll, alkotmány egyes cikkejeinek magyarázata, választásokkal kapcsolatos ügyek elbírálása, vagyis olyan ügyek amelyek az AB testületének hatáskörébe tartoznak. Az egyéni panaszok elbírálásánál (az összes beadvány több mint 80%- a) csak azokat a beadványokat kellene szerintem az AB-nak felül bírálni amelyek elérik az alkotmányosság mértékét. Ide nem sorolnám azokat a beadványokat melyeket a legfelsőbb bíróság sem fogad el törvénysértési tárgyalásra, mivel a per tárgyát képező összeg annyira alacsony, hogy nem éri el a minimálbér tízszeresét (a fogyasztói perekben a kétszeresét). Ide sorolnám pl. az első és másodfokú általános bíróságok döntéseinek felülbírását a bírósági illetékekben a perköltség kötelezettségben, stb. Nem végeztem statisztikai összehasonlítást de az egyéni beadványok kb. 70%-t az AB elutasítja.

Valójában ki élhet Alkotmányjogi panasszal?
Az Alkotmány 127-es cikkelye alapján egyéni panasszal minden fizikai és jogi személy élhet, kik alapvető jogaik, emberi jogaik, szabadságuk sértését vitatják.

Milyen hatáskörökkel rendelkezik az AB?
Az AB hatásköre nagyon széles. Ez eltérő attól függően, hogy a tárgyalt ügy a testület vagy a tanács hatáskörébe tartozik. A testület megsemmisítheti az alkotmányellenes jogszabályokat, felfüggesztheti hatályukat, alkotmány magyarázatot adhat, a választásokkal kapcsolatos ügyekben járhat el stb. Az egyéni panaszok elbírálásánál a tanács bírósági döntéseket szüntethet meg, pénzbeli elégtételt ítélhet meg, elrendelheti az általános bíróságoknak, hogy késedelem nélkül járjanak el a tárgyalt ügyben, indokolt esetekben megállapíthatja hogy az előzetes letartóztatás törvényellenes volt és indokolt esetben elrendelheti akár a letartóztatott szabadon bocsátását is. Természetesen e helyen nem sorolom fel az összes hatáskört amivel az AB rendelkezik. Ezek megtalálhatók az AB-ról szóló törvényben, ami a 314/2018 sor szám alatt van jegyezve.

Ez évben többször került ,,rivalda fénybe ,, az AB, de Önök nem arról döntöttek, hogy egy – egy magas beosztású hivatalnok marad e szabadon vagy előzetesbe megy , akkor ezek a döntések miről szólnak, hogy az egy egyszerű ember is értse. Hogyan hozza meg döntéseit az AB?
Az AB a legfőbb ügyész kérésére adhatja a beleegyezését az általános bírók vizsgálati fogságba helyezésére. Ez csak abban az esetben történhet meg, ha konkrét bűncselekmény elkövetésével vádolják a bírót, a kérés minden szempontból meg van indokolva és az AB nem észlel a bíró vizsgálati fogságba helyezésében bizonyos támadást a igazságszolgáltatás institucionális intézményére. Ezekben az ügyekben a testület zárt ülésen titkos szavazással dönt. Ez év folyamán 18 ilyen esetben döntött az AB. Érdekesség kedvéért megemlítem, hogy 9 esetben a kérésnek helyt adott, amiből kifolyik hogy 9 kérelmet elutasított. Ha a kérelmet az AB pozitívan döntötte el, a speciális bíróság feladata megállapítani, hogy konkrét esetben vannak-e olyan indokok a büntető perrendtartás szerint, ami indokolja a bíró vizsgálati fogságba való helyezését. Érdekességként megemlíteném, hogy a legfőbb ügyész vizsgálati fogságáról is az AB dönt a köztársasági elnök javaslatára.

Az Alkotmánybíróság véleményezési jogkörébe tartozik e a helyi önkormányzat és a önkormányzat képvisel ő-testületének alaptörvény-ellenes működésére vonatkozó megítélés?
Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleménye ?
Az alkotmány az önkormányzatokat saját általános érvényű szabályok képzésének hatáskörrével látta el (68. cikkely). Ez a hatáskör viszont nem korlátlan. Alkotmányos és törvényes kereteit többek közt az alkotmány 65.-ik cikkelyének 1. bekezdése és a községi létesítményekröl szóló törvény 4.- ik paragrafusának 3.- ik bekezdése határozza meg. Az AB–nak jogában áll megfelelö indítványra ezen általános érvényű szábályok elbírálása. Megvizsgálja összhangban állnak-e az alkotmánnyal, alkotmány erejű törvényekkel, törvényekkel, nemzetközi szerződésekkel, kormány rendeletekkel, általanos értékű minisztériumi rendeletekkel (alkotmány 125.–ik cikkely 1. bekezdés d/ pontja). Amennyiben az önkormányzat által kiadott általános érvényű szabály nincs összhangban a fent említett jogi előírásokkal az AB ezt döntésében megállapítja. Ez által tulajdonképpen a szabály érvényét veszti.
Engedjék meg, hogy példaként nem a mi AB döntésére hivatkozzam, hanem a Magyar AB 7/2017-es számú hasonló ügyben meghozott határozatát mutassam be.
Ásotthalom Nagyközség közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeleteinek azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen a müzein tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint olyan propaganda tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be az AB alaptörvény-ellenesnek találta és a visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az AB álláspontja szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő illetve korlátozó szabályozást, mivel az alaptörvény alapján az erre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozás oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulna meg.

Az AB, az általános bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Januártól ez hogyan változik, mert a parlament egy jogszabályt elfogadott és 2021 január 1-től lesz érvényes és hatályos, ha jól tudom?
Mint említettem az AB nem konkrét jogvitákban bíráskodik, hanem jogszabályok felett. Azt dönti el, hogy egy jogszabály összhangban áll-e az alkotmánnyal. Itt említeném meg, hogy a legutóbb komoly szakmai vitát váltott ki az alkotmányhozó azon alkotmánymódosítása, minek alapján az alkotmány nem engedélyezi az AB-nak az alkotmányerejű törvények vizsgálatát összhangban-e állnak az alkotmánnyal (2021 január 1. lép életbe). Nézetem szerint ez nem a legszerencsésebb alkotmánymódosítás. Itt tulajdonképpen egy látszati jogi vita alakult ki az alkotmányhozó és az AB szemlélete között, minek lényege látszólag az „utolsó szó joga“ volt, vagyis ki kit ellenőriz. Az AB viszont szemléletében csak arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy alkotmányerejű törvényekkel az alkotmányhozó testület nagyon komolyan bele tud „lépni“ az alkotmányban biztosított jogrendbe, a biztosított emberi jogokba stb.. Az elfogadott alkotmánymódosítás alapján az AB-nak már nincs módja ilyen esetekben a jogorvoslatra.

Attól, hogy megváltoztatják az alkotmányt, még nem jön el a tisztesség kora, mondta Ignacy Karpowicz. Egyetért ezzel a gondolattal?
Tökéletesen. Engedjék meg, hogy én is idézzek egy gondolatot az alkotmány és a politika jogi viszonyáról: „…Az „alkotmány“ materiális értelemben értendő: ha van olyan jogi norma, amely meghatározza az állam és a politika identitását, azaz azokat az alapelveket és szabályokat, amelyek nélkül az állam nem az ami. Ez a norma tehát minden más intézmény és minden más jogi norma felett áll, különösen fontos, hogy a törvényhozót is köti. Következésképpen minden más törvénynek, jogszabálynak összhangban kell álnia az alkotmánnyal, arra visszavezethetőnek kell lennie…“(Dr. Sólyom László, DOCUMENTA – Alkotmányjog, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2019).
Mélyen tisztelt ex köztársasági elnök és ex alkotmánybírósági elnök úr az említett írásában rámutatott arra is, hogy az alkotmány megkerülhetetlen gátakat emelhet a magát korlátlannak gondoló politika elébe. A kommunista rendszerek bukása után Közép- és Kelet-Európában az alkotmánybíróságok létrehozását alapvetően motiválta a többségi demokráciával szembeni mélységes bizalmatlanság – hiszen ezek az országok megtapasztalták, hogy a parlamentek bármit megszavazhatnak.

A volt AB jogásszal Mészáros Lajossal a barátsága tovább szövődött azóta?
Lajossal továbra is kapcsolatban vagyok. Sajnos az utóbbi időben a munkahelyi elfoglaltság a távolság és nem utolsó sorban a „COVID-19“ miatt csak telefonom tartjuk a kapcsolatot.

Karácsony és Új év között vagyunk, mit üzen az olvasóknak?
Kellemes, békés ünnepeket kívánok minden kedves olvasónak. Bízom benne, hogy jővőre megoldódik a „COVID – 19 pandémia“ és végre szabadon korlátok nélkül, erőben és egészségben élhetünk. Őszintén mindenkinek ezt kívánom.

Alelnök úr azt gondolom, hogy elméleti sikon kissé közelebb kerültünk az AB –hoz, a beszélgetésből kiderül valójában mi is az AB feladata, küldetése és valójában milyen szerkezetben is működik.
A beszélgetés végén mit mondhatnák, talán csak annyit, látom hogy az a bizonyos tarisznya amelyet magával vitt nem lett könnyebb. Antall József egykori magyar kormányfő azt mondta : ,,Ha van értelme a demokráciának és az alkotmányosságnak, akkor kimondottan azért, mert keretek közé szorítja a politikai cselszövést.,, Van értelme, és nem is kevés.
Engedje meg kívánni további sok sikert, erőt, egészséget és persze bölcs döntéseket az alkotmánybíróságon és áldott, békés Új Évet.
Köszönöm, hogy a két ünnep között szakított időt erre a beszélgetésre.
JF

Előző cikkEgy váratlan látogató
Következő cikkK/á/O/sz/
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc