Mi lesz veled Szövetség

0
218

Nagy csend honol az utóbbi időben a Szövetség házatáján vagy talán csak
én látom így. Az is igaz, hogy csak három hónap telt el a megalakulása óta.
Mondhatnám és írhatnám azt is, hogy ez még csak a kezdet, az ismerkedés
ideje.

 

Azt azért tudja mindenki, hogy itt már nincs puhatolózás, nincs
ismerkedés. Valahol ez az itt élő magyarságot képviselni akarók válogatottja,
de valamiért valakik ebből megint kimaradtak. Biztosan nem fértek be a
keretbe , sőt a bő keretbe sem. Időhiány végett vagy talán nem ismerték az
alapítók a többi játékost vagy a pártot, akiknek vagy akinek szintén helye
lenne ebben a csapatban. Nélkülük, de lehet, hogy velük is csak szövet lenne
és nem Szövetség.

Időhiány? Gondolom nem, mert 2020 augusztus 20-i szándéknyilatkozat után
hosszú tárgyalássorozat indult. Előbb az MKP és a Híd egyezsége született
meg, majd az Összefogással lett teljes a trió. Nézetem szerint kvartettnek , de
jobb esetben kvintettnek kellet volna a Szövetséget alkotni. Az alakuláskor
azonnal egy szárny nélküli repülővel akarunk felszállni. 1998-ban is törött, de
nem szárny nélkül indult az MKP, egy ideig tudott szárnyalni. Ehhez hatalmas
erőket kellett mozgósítani. Hatalmas erőket, hogy törött szárnyal is a
levegőben tudjuk tartani a gépet. Végül ahogy ilyen esetekben lenni szokott,
a repülő széttört és csak a Jó Isten a megmondhatója, hogy hányfelé, hány
darabra. Ezt a szétroncsolódást most nagyon jól lehet látni és tapasztalni, a
szanaszét repült darabokat nem sikerült teljes mértékben összeszedni.
Az MKP elnöke pedig azt mondja, hogy olyan párt alapjait szeretnék letenni,
melyből nyertesként a felvidéki magyar közösség jön ki. A párt struktúráját
illetően pedig elmondta: az új formáció 3 platform mentén fog működni,
melyeket az alapító pártok adják.
Azóta már voltak csörték a platformok között, voltak beszólások, mert hát
ugye nagyon sok a főnök, csak éppen a vezető vész el közöttük. Mára odáig
jutottunk, hogy nem kellenek ide platformok, működne ez platformok nélkül
is. Azt kellene még eldönteni platformokkal vagy anélkül, hogy mi a végcél. A
továbblépés vagy csak a puszta megmaradás esetleg túlélés. A jelenlegi
állapotban sem a tovább lépés, sem a megmaradás esetleg túlélés jelei nem
nagyon mutatkoznak.

Mit is jelent ez a csuda szó, hogy platform? A platform politikai értelemben –
egységes álláspontot – jelent. Már helyben is vagyunk. A trión belül tehát
mindenki egységes álláspontot képvisel. Hogyan lesz ebből olyan formáció ,
aki az itt élő magyarokat, a magyarok által lakott régiókat fogja képviselni?!
Ez már most úgy néz ki, mint az egykori szocializmus és kommunizmus
létezése és működése. Tudjuk jól, hogy a létező nem működött, és működő
pedig nem létezett. Ebben az összefüggésben már jó, hogy nem lett kvartett
vagy ne adj Isten kvintett.

Olvasom, hogy már személyi kérdésekben is nézetkülönbség van, de ez nem
újkeletű dolog. A kezdetektől kezdve azon vitatkoztak és nem vitáztak, hogy
ki az aki jöhet, és ki az aki jobb ha kimarad ebből a formácioból. Ez valahol
érthető, hiszen tíz évig, egy évtizeden át mély szakadék tátongott az ez idő
alatt már/még/ létező pártok között. Ma azon vitázni, hogy ezt a szakadékot
kik kezdték ásni és kik mélyítették nem érdemes, de azért ez egy komoly
tanulmányt megérne, hogy az utánunk jövők megtudják, hogy kik akartak
egységet és kik voltak azok akik csak mímelték. Ennek a szakadéknak a
betemetéséhez idő kell és nem is kevés. A platformok pedig csak a szakadék
széleit jelzik. Ennyi idő alatt pedig csak átugrani lehetne, de egy ugrással,
helyből ez szinte lehetetlen, két ugrással pedig egy eszeveszett vállakozás.
Azért mégis van remény átugrani, mert azt olvasom, hogy vannak olyan
szakadékok, amiket gondolkodás módosítással átlehetne ugrani. Ezen
nagyon el kellene gondolkodni, megszívlelendő.

Olvasom az egyik portálon, hogy a Szövetség egyik alappillére Dél-Szlovákia
felzárkóztatása, ami alapvetően gazdasági, szociális, infrastrukturális kérdés.
Ki vagy Kik és mikor akarják elkezdeni az előbbi mondat tartalmának
beteljesítését? Eszembe jut megboldogult édesapám egyik kedvenc nótája,
amikor azt húzatta a cigánnyal, hogy: ,,A váci utca sarkon egy öreg koldus áll,
a Savanyú Vendel éppen arra sántikál, örül most a koldus, hogy kap egy két
krajcárt, de magamban várhatsz koldus elvárhatsz, míg csak bele nem
fáradsz,, .

A véleménykutatási felmérések mutatnak ezt is, azt is, de nem nagyon
juttatják a parlamentbe a Szövetséget. Nem látok be a politika boszorkány
konyhába, de ha már most vitatkoznak személyi kérdésekben, mi lesz akkor a
parlamenti lista elkészítésekor, ha egyáltalán sor kerül erre. Félek attól, hogy
addigra nem csak a platformok szűnnek meg, de ……., ebben végképp nem
szeretném, hogy igazam legyen. Bízom benne, hogy nem az édesapám fenti
nótáját kicsit átformálva kell majd dúdolásznunk : ,,A szavazóhelyiségben egy
politikus jelölt áll, egy régi választó éppen arra sántikál, örül most a jelölt, hogy kap egy voksot tán, de magamban várhatsz jelölt elvárhatsz, míg csak bele nem fáradsz,,.

JF

Előző cikkLužice község köszönőlevele
Következő cikkAz árak felindultak
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc