A napok az év kezdete óta nagyon gyorsan követik egymást, talán túl gyorsan is ahhoz, hogy minden körülöttünk lévő dologra tudjunk időben reagálni. Bármilyen megpróbáltatásokat is élünk meg mindennapjainkban, a Húsvét eljön, eljön a Húsvétot megelőző Virágvasárnap is és lassan lejár a 40 napos nagybőjti időszak is.
Holnap lesz Virágvasárnap amikor Jézus bevonult az emberek csodálata mellette Jeruzsálembe. Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, és megkezdődik a húsvétot megelőző nagyhét.. Nem egész egy hét múlva már a nép haragja közepette Jézus a kereszttel a Praetoriumtól (Gabbata) kiment a Golgotára, keresztre feszítették és harmadnapon feltámadott.
Akkor amikor így fejetetejére állt a világ jó, ha nem feledkezünk meg az ünnepeinkről sem. Jó ha nem feledkezünk meg arról, hogy a legnagyobb megpróbáltatások közepette is jelen vannak az egykoron és remélem ezután is újfent az embereket összehozó, meghatározó ünnepeink.
Ma még nehéz megjósolni milyen óvintézkedéseket foganatosítanak holnap vagy holnap után. Egyet azonban tudok, minden egyes intézkedés próbálja az egész ország javát szolgálni. Mark Twain azt írja :,,sok kellemetlen helyzettel találkoztam már, némelyik pedig meg is történt .,, Én is ezt mondom, de még ilyen helyzettel sem az ország, sem az ország irányítói nem találkoztak az holt biztos. Biztos, hogy nem a lejobb időben voltak a választások sem, tekintettel a mai helyzetre. Sokan most mondhatják , ha még maradnak a régiek vagy hamarabb jönnek az újak akkor a történések bizonyára más irányt vettek volna. Megmondani pedig ebben a pillanatban senki nem tudja, hogy melyik lett volna az a más irány. Többször leírtam, hogy annak a hajónak amelyiknek nincs meghatározott kikötője minden széljárás megfelel. Ma sem a mi országunk, de más országok sem a minden széljárás jó alapon kezelik az aktuális állapotot. Minden vezető a maga módján fellelőségteljesen ál hozzá , teszi a dolgát, és mondja a magáét a szó legjobb és legszorosabb értelmében. A sokéves gyakorlatból tudom, hogy a megfelelő szó megteszi hatását, de soha egyetlen szó sem lehet olyan hatásos, mint egy jól időzített szünet. A kimondott szavak mögött szándékok rejlenek; a hallgatásba bölcs megértés, türelem, tisztelet vegyül. Mondotta egykoron Tatiosz. Gondolkozzunk el egy kicsit e gondolat menete felett, hogy milyen tanulságos és tárgyilagos igazságot rejt magában. Ezt még nagyon kell tanulnunk, de tisztelet a kivételeknek.
Kerestem olyan mottókat, idézeteket amelyek a mostani állapotra a legjellemzőbben ráillenének. Találtam is egyet , amely számomra sokat mondó, sőt üzenete is van. Az államok és közigazgatási egységeik nemzeti mottói közt találtam Szerbiáét, amelynek függetlenségét nem egészen 14 éve 2006. június 5-én deklarálták. A mottójuk így szól: Samo Sloga Srbina Spasava „Csak az egység óvja meg a szerbet”
Az az ,,aranykalitka”, amely egy jól körülhatárolt, kényelmes életmódot teremtett nagyon, de nagyon sok ember számára, ahol megjelent az anyagi értékek felfuttatása és a szellemiek, lelkiek leértékelésel, kezdett már kényelmetlen lenni. Lassan a természet csak kellék lett az emberek életében, és a mindent lehetővé tevő pénz eluralkodott. Mindennek következményeként pedig egyre inkább elhatalmasodott az önzés. Ki kell már törni a kalitkából, terjeszkedi kellene még tovább, hiszen ami van az már nem elég.
No nesze terjeszkedés, nesze pénz, erre jön egy vírus, ez az évtizedes, évszázados időzített bomba, amely csendesen szunnyadt valahol, valaminek a mélyén. Ez a vírus ártalmatlan mindaddig, amíg valami meg nem bolygatja magányát, no már most valaki vagy valami ,, jól felturbózta, idegesítette,,, mert reagált a külvilágra. Reagált és nem is akármilyen módon , talán csak szaporodni és nem pusztítani akart. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nagyon gyorsan burjánzik és táptalajt talált, táptalaja pedig sajnos az emberi test. Ezt pusztítja, öli és keseríti meg emberek millióinak életét. Olvasom Jordán Ferenc megfogalmazását, amely teljesen kimeríti legalábbis számomra a vírus fogalmát. Ezt írja: ,,A vírus nem más, mint egy nagyon sikeres homokszem a gépezetben. Kis fehérjébe csomagolt géndarab, amely leszakadt egyszer, össze-vissza sodródik a világban és ha véletlenül bekerül valaki más szervezetébe, azt átprogramozza arra, hogy őt sokszorosítsa. Egy genetikai hekker.,,
Azt látom, hogy ez a homokszem egy egész világot programoz át, egy egész világot tesz mássá. ,,Nihil in Terra sine causa fit. Semmi sem történik a Földön ok nélkül.” Mondja a Biblia szövege. Az ok ebben az esetben nagyon komoly lehet, egy a sok közül talán a kalitka kicsisége is, a pénz mozgató ereje meg egyéb más sok dolog is számításba jöhet.
Tovább kutakodok a járványok és vírusok után, egyszer csak eláll a lélegzetem, megáll ereimben csordogálni a vér . Eláll és megáll mert a következőket olvasom: A Wuhan-400 következtében az áldozat elveszíti kontrollját testfunkciói felett, megszűnik a pulzusa, szervműködése és légzése leáll. A koronavírus viszont kezdetben „csak” lázzal, köhögéssel, légzési nehézségekkel jár, és csupán súlyos esetben okoz tüdőgyulladást, akut légzőszervi betegséget, veseelégtelenséget, majd halált.
Ez egy jóslat a 80-as évekből, elképesztő sőt mi több,megrázó az embert kiveri a véres verejték, no de ilyet, már akkor és pont Wuhan. A világvégét is már sokan jósolgatták, a mai napig el tudták odázni, de a fentebb említett jóslat a mai világban a világvége felé is vezethet.
A homokszem ahogy egy vírus formájában beleesett a világ mozgását meghatározó fogaskerek közé, úgy ezt ahogy van el is kell távolítani. Az eltávolításán dolgozik már majd az egész világ. Tudós, nem tudós, vezető nem vezető egyaránt. Az új kormányok általában 100 napot kapnak a ,, bejáratásra,, , nálunk az új kormány, jó esetben 100 nap után vehet egy mély lélegzetet. Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól. Olvasom Khalil Gibrantól. Ez a mában , a holnapban talán a holnap utánban is nagyon megszívlelendő. Amikor kell gyakoroljuk a csendet, a toleranciát és a türelmet, de ez ne azt jelentse, hogy belefeledkezünk a csendbe, toleranciába és a türelembe. Azt is tudnunk kell, hogy a beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás pedig emberi kiválóság. Tudjuk ki választani mikor melyik hatásosabb, célravezetőbb az adott pillanatban.
Amiben mi emberek, egyszerű földi halandók segíthetünk az az összefogás , de nem úgy . hogy a pillanatnyi helyzetben fizikailag fogjuk egymás kezét. Erre már nagyon sok lehetőségünk volt, lehet, hogy elszalasztottuk, és ne most akarjuk bepótolni. Annyi más lehetőség kínálkozik az egymás biztatására, megsegítésére, sőt még távolból is láthatjuk, nyomon követhetjük egymást. Emlékszem a valamikori két éves katonai szolgálatra. A legények berukkoltak és valahol Isten háta mögött kötöttek ki, azt sem tudta némelyik hol van. Két év alatt általában kétszer szabadságra jöttek haza. Ki kellet bírni, és ha kellett könnyes szemmel is, de kibírták.
Hiába hangzik népámítónak, utópiának, az egyetlen út az összefogás, egymás segítése, különben elpusztulunk. Eljött az ideje, ahogy a latin is mondja UNOS PRO OMNIBUS OMNES PRO UNO – EGY MINDENKIÉRT, MINDENKI EGYÉRT. Legyen ,, fegyverszünet,, minden fronton, de ahogy Ferdinand Foch is megfogalmazta a fegyverszünet az még nem a békét jelenti. Én most azonnal aláírnám a teljes fegyverszünetet is minden habozás és tétovázás nélkül. Ami annyit jelentene , hogy mindenki legyen képes most minden olyan kaput zárva tartani amelyen keresztül a kórokozó bejuthat a test belső részeibe.
A kérdés csak az meddig kell ezt a kaput lakat alatt tartani? A választ erre a kérdésre talán senki nem tudja, és felelőtlenség is lenne megadni. Egyetértek Khaled Hosseinin gondolatával amelyben ezt írja:,,Minden nehézség közül, amivel egy ember szembenézni kényszerül, egyik sem akkora büntetés, mint az egyszerű várakozás.,, Ma mindannyian a várokozás hajóján vesztegelünk és várjuk az utasításokat, amelyek előbb mint utóbb feloldhatják a vesztegzárat.
Ezt az eszmefuttatást a Húsvét és az ünnepek fontosságával kezdtem, hogy azért bármilyen nehéz is a helyzet mindenről ne feledkezzünk meg. Tudjuk, hogy senki nem kap nagyobb keresztet, mint amit vinni, cipelni tud. Most egy hatalmas csatában, háborúban állunk a világban össze – vissza kóricáló valamilyen egyismeretlenű vírussal szemben. Ebben a háborúban is bizonyára lesznek vesztes csaták is, de a vesztesek csak azok lehetnek akik nem veszik észre , hogy elestek és nem tudják, hogy fel lehet kelni. Végezetül álljon előttünk a keresztút egyik fontos üzenete :Jézus háromszor esett el a kereszt terhe alatt. Mindig felkelt. Mi is képesek leszünk felállni, újra tervezni, de csak Egyesült erővel, mert Csak az egység óvja meg a magyart, szlovákot szerbet és mindenkit a világon egyaránt.
JF
