Ami most a politikában és az itt élő kissebség vagy nyugodtan
mondhatom magyarok politizálásásban történik Isten az atyám nem értem.
Annyira kusza a helyzet, hogy talán akik ezt gyakorolják azok sem értik, akkor
hogyan értse meg ezt egy kívülálló.
Pontosan négy hónap múlva lesznek a parlamenti választások, ha minden
igaz. Már ebben sem lehetek biztos az itteni történéseket figyelve. Egy
szerencse, hogy jövő évbena februári hónap 29 napos és pont szombatra esik
az úgynevezett szökőnap. Most mondhatnám kár, hogy van jövöre szökőnap,
mert így lesznek választások is. Jó persze kicsit túloztam, de ezzel semmit sem
zárok illetve nyitok ki.
Aki kicsit is figyeli a politikai történéseket és úgy látom egyre kevesebben
vagyunk, az csak kapkodja a fejét. Kapkodja és nem nem és érti ezt az egész
komédiát. Az egész számomra azt sugallja, hogy valamiről megint
elfeledkeztünk. Elfeledkeztünk elsősorban arról, hogy általában négyévente
parlamenti választások vannak és arra illik felkészülni az indulóknak. Nekem
ne mondja senki, hogy most jöttünk rá, hogy milyen kormányunk van, kik
képezik a kormány összetételét. Nekem ne mondja senki, hogy már tényleg
annyira rosszul látunk, hogy néha már nem is látunk. És végül nekem ne
mondja senki, hogy akik ott vannak ki és kik által kerültek oda.
Amikor négy éve vége lett a parlamenti választásoknak tudjuk, hogy újra
a Híd pártja kapott lehetőságet a választóktól. Ezt most ragozhatjuk
bárhogyan a tényeken nem változtat, de a közhangulatot nagyon betudja
folyásolni. Lettek parlamenti képviselők akik a mi karikáinkkal jutottak
mandátumhoz a Híd listáján. Eddig nekem érthető, őket akarták ámbár
legyenek ott. Azóta eltelt majd négy esztendő négy hónap híján és lám
valakik kiszálltak a ,, vonatból,, . Akarva akaratlanul Demjén Ferenc egyik
dalának részle kívánkozik ide amely így szól:
Azt sem tudtuk hogyan szeressünk, csak fogtuk egymást. Amíg dühöngött a
szerelmünk, nem láttunk mást. Te sem bírtad már a kalitkát, miért
maradnál.Hiszen minden szívnek szárnya van, s néha elszáll.
A politikában is teljesen így van. A választások előtt tényleg fogják egymás
kezét, és a kampány alatt tényleg nem látnak mást, csak mondják és mondják
mindenki ugyan azt. Akkor tényleg ez van, megértem dúl a ,,
kampányszerelem,,. Majd újra jönnek a szürke dolgos hétköznapok, nem úgy
alakulnak a dolgok ahogy egyesek szerették volna és már nem bírják
a kalitkát és miért is maradnának. Minden szívnek szárnya van, s néha elszáll.
A politikában és ezen belül a Hídból is egyesek kiszálltak és elszálltak. Ezzel
sem volna bajom, csak a kiszállással nem adták vissza a Híd álltal megváltott
jegyet. Ez a gond, ha valamivel nem értek egyet annyira, hogy otthagyom
akkor legyek szíves adjam vissza a ,, jegyemet,, mert az már nem az enyém,
én csak birtoklom esetleg bitorlom.
Igen, a sokszor hangoztatott politikai kultúra hiánya vagy nem léte. Ezek
a történések egyenes következményei ennek a hiánynak. Azt mondják, hogy
mennyi karikát kaptunk és jogunk van ott lenni. Igen sok volt a karika, de azt
egy bizonyos kéve takarta be, amely szintén segítségül szolgált a karikák
gyűjtéséhez.
Október 29-én tanácstalanul, de talán nem reménytelenül állunk az
események előtt. A magyar félen pattog a labda, valamit kellene vele csinálni.
Itt Hoffi Géza egyik a fociról alkotott véleményémek egyik mondata jut
eszembe amikor ezt mondja : (…) Budai fut – labdával gyorsabban, mint
labda nélkül – ezt se értem. Megy- megy a vonal mellett, egyszer csak: „Szűz
Máriám!” – árulás történt, képzeljék el! Nem lehet tovább futni, mert vonal
volt így is, meg rá merőlegesen, így is. Aszongya: „;Hűha! Be vagyunk kerítve,
nézz oda!”
Na most mi is odaértünk a vonalhoz, mi is bevagyunk kerítve. Most kellene az
a labdát kiszúrni mert pattog. Nem is olyan rég többek között azt írtam
a Lapzárta előtt 5 perccel című írásomban, hogy ,, Rajzolódik egy képlet.
Remélem az ismeretlenek eltűnnek belőle és lehetőséget ad egy tágabb
képviseletre. Alakul az alakulat, és remélem meg is alakul, annak ellenére is,
hogy lesznek kritizálói és nemtetszésüket kifejezők is. Ezzel szembe kell tudni
nézni. El kell vetnünk a magot, nincs mese és olyan földbe ahol az termést is
hoz. ,,
Erre mi történik?
A két nagyobbik párt Híd és az MKP megegyezik és bevonják az egyességbe
harmadik , igaz kissebb pártot az MKDSZ –t is.
Kezet adnak rá, no ebben nem vagyok biztos, de az a hír járta, hogy
megegyeztek egy közös választási listában. Rendben , legalább lesz valami.
Sajnos vagy biztosan hosszú volt az akkori hétvége és kedden este tíz óra tájt
az MKP-ból kiszivárgott információok szerint nincs egyesség. Ezt követően az
MKP kezdeményezte az ötpárti tanácskozást, miután kedden a párt elnöksége
elvetette a megállapodás tervezetet, amelyet előző pénteken hozott
nyilvánosságra az MKP és a Most-Híd. A pénteki tárgyalás sem hozott
eredményt majd hétfőn újra leülünk, bólintottak rá. Azt a mindenit hű de sok
idejük van, pedeig szerintem az idő és tán a levegő is már elfogyott
körülöttük. Azt jött a hétfő délután négy óra. Harcra fel vagy békéljünk meg,
de legalább pro form üljünk le, hogy lássák az akaratot. Eredmény, az megint
nincs. Megint nem jutottak közös nevezőre a magyar pártok a parlamenti
választás előtti együttműködést illetően.
Mit gondoljon a választó, mit gondoljon az itt élő magyar. Van öt pontosan
írom ÖT párt akik szeretnének összefogni. Pártok akik képviselni akarják
a közösséget. Pártok akik nem rég alakultak, ahová ismert más párttagok is
igazoltak. Már volt egy választási lista, most új kell, mert a ,, régi,, talán
egyhetes már eleavult. Igaz fejlődik a világ és tényleg nem is tudom követni
a fejlődés menetét és irányát sem.
Összefogni szó egyik jelentése:,, Egyben tart kezével vagy karjával két vagy
több különálló tárgyat.,, ebben az esetben embereket , pártokat. Számomra
egy másik jelentés jobban visszaadja a kialakult helyzetet, amikor ezt írják
a jelentésére, hogy : ,,A gazda összefogja a megtelt zsák száját, és beköti.,,
Igen a gazdának kellene összefogni és bekötni.
A kérdés az, hogy hol és ki a gazda?
Addig még ezt a kérdést nem tisztázzák a zsákot bekötni nem lehet és úgy
látom a zsák egy jó darabig nem is lesz bekötve. Gazda az úgy látom akadna
is, de nem mindegyik tudja a zsákot bekötni. Az nem olyan egyszerű
amilyennek hisszük. Gondoljunk csak bele, valamikor zsákoltuk a gabonát
a padlásra és nem egy esetben a bekötés a padlásfeljárón kioldódott. Kit
szidtunk, aki bekötötte, tehát nagy felellőséggel jár. Idő és egyeéb más dolgok
hiányában nagy a gyanúm, hogy az összefogás zsákja nem lesz bekötve.
Az együttműködés talán hamarabb összejöhet, mert az egy kifejezett
cselekvés, tevékenység. Ez lehet kölcsönösségen alapuló a pártok között is é
snem kell zsákot kötni.
A gondom csak az, hogy az óra talán már most üti a 12-őt, mi pedig azon
agyalunk, hogyan összefogni, nem azon hogyan megszólítani a már alig
megszólítható választót. Valahol párhuzamos vonalak vagyunk egymás
mellett és a geometria szerint a párhuzamos vonalak csak a végtelenben
találkoznak.
Valahol mi is ilyen párhuzamos vonalak vagyunk? Azt hiszem igen, és már
csak a végtelenben fogunk találkozni vagy az sem biztos.
Kerek négy hónapunk van, se több se kevesebb. Vannak közte ünnepek
és lehet, hogy lesznek jó csúszós utak is , és nehogy fenékre essünk a saját
hibáinknak köszönhetően és azután ismételhetjük: Én elszabtam, te
elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk; ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már
szabhatjuk Hoffi géza ismert mondását.
JF
