A képviselőtestület alakuló ülésének összehívása

Kérdés:

A megválasztott új polgármester a közjegyző előtt leteszi az esküt megelőzve a képviselőtestület eskütételét.Beléphet a hivatalba és gyakorolhatja a törvényben meghatározott egyes jogköreit. Ki a jogosult  összehívni a testület alakulóülését , ha a leköszönő polgármester ezt nem akarja megteni? Összehívhatja az új polgármester?

Válasz:

A választások után a leköszönő polgásmeter legkésőbb 30 napon belül összehívja az alakuló ülést a községi önkormányzatokról szóló Tt. 369/1990. sz. törvény 12§-ának első bekezdésének harmadik mondata értelmében. A törvényben említett mondat pontosan így szól: A helyi képviselő-testület alakuló ülését az előző választási időszakban megválasztott polgármester úgy hívja össze, hogy arra a választástól számított 30 napon belül kerüljön sor.

Abban az esetben , ha a leköszönő polgármester nem hívja össze az alakuló ülést, akkor ez a községi önkormányzatokról szóló Tt. 369/1990. sz. törvény §12 –  nak 3 – ik bekezdésének második mondata szabályozza. Az említett mondta így szól: ,,Ha a polgármester az (1) bekezdés harmadik mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testületi ülésre a választásoktól számított 30. munkanapon kerül sor.,, Ebben az esetben ez a munkanap december 21-re esik. Az ülést a polgármesterhelyettes vezeti, ha a leköszönő polgármester nem vesz részt rajta illetve elutasítja az ülés vezetését. Abban az esetben, ha a helyettes sincs jelen vagy elutasítja az ülés vezetését akkor a testület álltal megbízott képviselé vezeti a  369/1990 Tt. sz. törvény §12 –  nak 3 – ik bekezdésének utolsó  mondata szerint. Az említett bekezdés utolsó mondta így szól: Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor azt a polgármester-helyettes vezeti; ha nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.

A megválasztott új polgármester már közjegyző jelenlétében letettte az esküt hamarabb mint az alakuló ülésre sor került  már jogosult a polgármesteri teendők ellátására. Az alakuló ülést azonban nem jogosult összehívni mivel erre a fentebb leírt eljárás, mechanizmus érvényes.

Tehát az eskütétel ebben az esetben nem vonja automatikusan maga után minden polgármesteri jogkör gyakorlásást. Azt gondolom, hogy közvetlen a választások utáni időnek már a tisztességes távozásról kellene, hogy szóljon. Ez már csak az elmúlt négy vagy több  év ráadása.  Ez az idő lehetőség arra, ha nem indultuk tovább azért, ha pedig kevesebb karikát szereztünk mint a nyertes akkor azért , hogy kezet adjunk azoknak akik segítettek és azoknak is akik nem, mert valahol ők erősítetettek.

A községi önkormányzatokról szóló Tt. 369/1990. sz. törvény 12§ ,13§ és 13a§ -ának teljes szövege lentebb olvasható.

JF

12. §

A helyi képviselőtestület ülésezése

(1) A helyi képviselő testület szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavonként. Ha a képviselő-testület ülésének összehívását a képviselő-testületi tagok legalább harmada kéri, akkor a polgármester úgy hívja össze a képviselő-testület ülését, hogy arra az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kerüljön sor. A helyi képviselő-testület alakuló ülését az előző választási időszakban megválasztott polgármester úgy hívja össze, hogy arra a választástól számított 30 napon belül kerüljön sor. A helyi képviselő testület a megválasztása helye szerinti községben ülésezik.

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés első mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor azt a polgármester-helyettes vagy a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag hívja össze azt. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor az ülést a képviselő-testületi ülést összehívó személy vezeti.

(3) Ha a polgármester az (1) bekezdés második mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testület ülésére az ülést kezdeményező kérelem kézbesítésétől számított 15. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester az (1) bekezdés harmadik mondata szerint nem hívja össze a képviselő-testületi ülést, akkor a képviselő-testületi ülésre a választásoktól számított 30. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester nincs jelen vagy elutasítja az így összehívott képviselő-testületi ülés vezetését, akkor azt a polgármester-helyettes vezeti; ha nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.

(4) A képviselő-testületi ülés programjavaslatát lekésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon kell kifüggeszteni a község hivatalos hirdetőtábláján és webhelyén.

(5) A képviselő-testület az ülés programjavaslatát a képviselő-testületi ülés elején hagyja jóvá. Először a 4. bekezdés szerinti programjavaslat pontjairól szavaznak. A programjavaslat módosításához a helyi képviselő-testület összes tagja több, mint felének beleegyezése szükséges. Ha polgármester elutasítja a képviselő-testületi ülés programjavaslatának vagy annak módosításának szavazásra bocsátását, elveszíti a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó jogát, a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester-helyettes folytatja. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.

(6) Ha a képviselő-testületi ülésen a képviselő-testületi tag a tárgyalt programponttal kapcsolatban tag kér szót, kérésének eleget kell tenni. Ha polgármester nem adja meg a szót a képviselő-testületi tagnak, elveszíti a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó jogát, a képviselő-testületi ülés vezetését a polgármester-helyettes folytatja. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen vagy elutasítja a képviselő-testületi ülés vezetését, akkor a képviselő-testület által megbízott más képviselő-testületi tag vezeti az ülést.

(7) A képviselő-testület mindig testületileg tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő-testületi tag több mint fele jelen van. A képviselő-testület határozathozatalához a jelenlévő képviselő-testületi tagok többségének jóváhagyása szükséges, hacsak a pontosvessző utáni mondatrész, az 5. bek., a 13. § 8. bek., a 18.a § 3. és 10. bek., 20.a § 4. bek. és a 20.b § 5. bek. vagy külön törvény nem rendelkezik másként; rendelet elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok legalább háromötödének jóváhagyása szükséges.

(8) A képviselő-testületi ülések alapelvszerűen nyilvánosak. A képviselő-testület mindig zárt ülést rendel el, ha a tárgyalás tárgyát külön törvények szerint védett információk vagy ügyek képezik;12a) ez nem érvényes azokra az esetekre, amikor képviselő-testületi ülés tárgyát a következők képezik:

1. a) közforrások felhasználása bérekre, jutalmakra és egyéb olyan célokra, amelyek község szerveinek működésével, a községi szervek tagjainak, a község alkalmazottainak tevékenységével vagy olyan személyek tevékenységével kapcsolatos, akik a község részére térítéses tevékenységet végeznek,
2. b) a községi tulajdonban lévő vagyonnal való rendelkezés, így különösen a községi tulajdonban lévő vagyon elidegenítése, a községnek a vagyon vonatkozásában történő tulajdonszerzése, vagy a község vagyonának más személyek részére történő használatba adása.

(9) Ha az ülésen a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagja, az Európai Parlament tagja, a kormány vagy más állami szerv képviselője kér szót, kérésének eleget kell tenni. A szó a község bármelyik lakosának is megadható.

(10) A helyi képviselő-testület rendeletét és határozatát a polgármester legkésőbb az ezek jóváhagyását követő 10. napon írja alá.

(11) A képviselő-testület ülésezésére vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület tárgyalási rendje határozza meg.

 

A polgármester

13. §

(1) A községet a polgármester képviseli és ő a község legfelsőbb végrehajtó szerve. A polgármesteri tisztség köztisztség. A polgármesteri tisztség ellátásának követelménye a legalább középfokú végzettség megszerzése.12aa) A polgármester megbízatási időszaka az újonnan megválasztott polgármester fogadalomtételével jár le. A polgármester megválasztásának szabályairól külön törvény rendelkezik.5)

(2) A polgármester a következő szövegű fogadalmat teszi: “Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimnek rendesen eleget teszek, a község és a Szlovák Köztársaság érdekeit védelmezni fogom. A Szlovák Köztársaság alkotmányának, az alkotmányos törvények, a törvények és egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit a polgármesteri tisztségem gyakorlása során a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint juttatom érvényre.

(3) A polgármesteri tisztség a következő tisztségekkel összeegyeztethetetlen:

1. a) képviselő-testületi tag,
2. b) a megválasztásának helye szerinti község alkalmazottja; ez nem érvényes, ha a község alkalmazottját hosszútávon felmentették a polgármesteri tisztség ellátására,10aa)
3. c) a megválasztásának helye szerinti község által létrehozott költségvetési szervezet vagy dotációs szervezet képviseleti szerve,
4. d) megyei önkormányzat elnöke,
5. e) államigazgatási szerv vezető beosztású alkalmazottja,
6. f) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.10b)

(4) A polgármester

1. a) ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, összehívja és vezeti a helyi képviselő-testület és a községi tanács üléseit, illetve aláírja ezek határozatait,
2. b) végzi a község igazgatását,
3. c) képviseli a községet az állami szervek, jogi és természetes szervek irányában,
4. d) kiadja a községi hivatal munkarendjét, szervezeti szabályzatát, és a község alkalmazottainak javadalmazási szabályzatát,12b) tájékozatja a képviselő-testületet a községi hivatal szervezeti szabályzatának kiadásáról és ennek módosításairól,
5. e) dönt minden olyan, a község igazgatásával kapcsolatos ügyben, amelyet a törvény vagy a község statútuma nem utal a helyi képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.

(5) A polgármester a község képviseleti szerve. A polgármester a közigazgatással kapcsolatos ügyekben a község alkalmazottjának írásban meghatalmazást adhat a természetes személyek és jogi személyek jogaival, jog által védett érdekeivel vagy kötelességeivel kapcsolatos döntésre. A község meghatalmazott alkalmazottja döntési jogkörét a község nevében, az írásos meghatalmazás szerinti terjedelemben gyakorolja.

(6) Ha fennáll a gyanú, hogy a képviselő-testület határozata törvényt sért vagy a község számára kirívóan előnytelen, akkor a polgármester úgy függesztheti fel annak végrehajtását, hogy nem írja alá azt a 12. § (10) bekezdése szerinti határidőn belül.

(7) A (6) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatra és a polgármester visszahívására irányuló helyi referendum kiírására vonatkozó határozatra.

(8) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtását a (6) bekezdés szerint felfüggesztették, a képviselő-testület az adott határozatot az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével megerősítheti; ha a helyi képviselő-testület a határozatot nem erősíti meg a határozat meghozatalától számított három hónapon belül, akkor a határozat érvényét veszti. A polgármester a megerősített határozat végrehajtását nem függesztheti fel.

(11) A polgármester javadalmazását külön törvény szabályozza.

(12) A polgármester köteles elmélyíteni a polgármesteri tisztség gyakorlásához szükséges tudását.

 

13.a §

(1) A polgármester megbízatása megszűnik

1. a) az fogadalom elutasításával vagy a kikötéssel tett fogadalommal,
2. b) a megbízatási időszak lejártával,
3. c) megbízásról való lemondással,
4. d) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet esetén vagy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott jogerős ítélet esetén, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
5. e) a cselekvőképesség megvonása vagy a cselekvőképesség korlátozása esetén,
6. f) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendum eredményeinek kihirdetésével, ha a polgármester visszahívásáról döntöttek,
7. g) az állandó lakhelye a községen kívüli helyre változik; a városrészi önkormányzatokkal rendelkező városokban akkor is, ha az állandó lakhelye a tisztségének gyakorlása szerinti városrészen kívüli helyre változik,
8. h) a 13.§ (3) bekezdése szerinti esetekben akkor, ha a polgármester az összeférhetetlenségi ok létrejöttének napjától számított 30 napon belül nem hajt végre jogi cselekményt ezen összeférhetetlenségi ok megszüntetésére,
9. i) a polgármester elhalálozásával,
10. j) a község megszüntetésével.

(2) A polgármesteri megbízatásról való lemondást írásba kell foglalni, a lemondás az ezen írásos jogi aktusban megjelölt időponttal hatályos, de legkorábban a községi hivatalnak való kézbesítés napjától. A megbízatásról való lemondás nem vonható vissza.

(3) A helyi képviselőtestület

1. a) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot ír ki, ha ezt a választásra jogosult személyek12) legalább 30%-a petícióban kéri,
2. b) a polgármester visszahívására irányuló helyi referendumot írhat ki, ha a polgármester távolmaradása vagy a tisztségének ellátására való képtelensége több mint hat hónapja tart.

(4) A polgármester a községet haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdés d), g) és h) pontjai szerinti körülmények fennállásáról.

Forrás: www.torvenytar.sk

 

• 12

Rokovanie obecného zastupiteľstva

(1) Obecné zastupiteľstvo zasadá podľa potreby, najmenej však raz za tri mesiace. Ak požiada o zvolanie zasadnutia obecného zastupiteľstva aspoň tretina poslancov, starosta zvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva tak, aby sa uskutočnilo do 15 dní od doručenia žiadosti na jeho konanie. Ustanovujúce zasadnutie obecného zastupiteľstva zvolá starosta zvolený v predchádzajúcom volebnom období tak, aby sa uskutočnilo do 30 dní od vykonania volieb. Obecné zastupiteľstvo zasadá v obci, v ktorej bolo zvolené.

 

(2) Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 prvej vety, zvolá ho zástupca starostu alebo iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom. Ak starosta nie je prítomný alebo odmietne viesť takto zvolané zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho ten, kto zvolal obecné zastupiteľstvo.

 

(3) Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 druhej vety, zasadnutie obecného zastupiteľstva sa uskutoční 15. pracovný deň od doručenia žiadosti na jeho konanie. Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 tretej vety, zasadnutie obecného zastupiteľstva sa uskutoční 30. pracovný deň od vykonania volieb. Ak starosta nie je prítomný alebo odmietne viesť takto zvolané zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho zástupca starostu; ak nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.

 

(4) Návrh programu zasadnutia obecného zastupiteľstva sa zverejňuje na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce aspoň tri dni pred zasadnutím obecného zastupiteľstva.

 

(5) Obecné zastupiteľstvo schvaľuje návrh programu zasadnutia na začiatku zasadnutia. Najprv sa hlasuje o bodoch návrhu programu podľa odseku 4. Na zmenu návrhu programu zasadnutia obecného zastupiteľstva je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov. Ak starosta odmietne dať hlasovať o návrhu programu zasadnutia obecného zastupiteľstva alebo o jeho zmene, stráca právo viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré ďalej vedie zástupca starostu. Ak zástupca starostu nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.

 

(6) Ak na zasadnutí obecného zastupiteľstva požiada v súvislosti s prerokúvaným bodom programu o slovo poslanec, slovo sa mu udelí. Ak starosta neudelí slovo poslancovi, stráca právo viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré ďalej vedie zástupca starostu. Ak zástupca starostu nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.

 

(7) Obecné zastupiteľstvo rokuje vždy v zbore. Spôsobilé rokovať a uznášať sa je vtedy, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých poslancov. Na prijatie uznesenia obecného zastupiteľstva je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov,ak časť vety za bodkočiarkou, odsek 5, § 13 ods. 8, § 18a ods. 3 a 10, § 20a ods. 4 a § 20b ods. 5 alebo osobitný zákon neustanovuje inak; na prijatie nariadenia je potrebný súhlas trojpätinovej väčšiny prítomných poslancov.

 

(8) Rokovania obecného zastupiteľstva sú zásadne verejné. Obecné zastupiteľstvo vyhlási rokovanie vždy za neverejné, ak predmetom rokovania sú informácie alebo veci chránené podľa osobitných zákonov;12a) to neplatí, ak je predmetom rokovania obecného zastupiteľstva

 

1. a) použitie verejných prostriedkov na platy, odmeny a iné náležitosti spojené s výkonom funkcie orgánov obce, členov orgánov obce, zamestnancov obce alebo osôb, ktoré vykonávajú za odplatu činnosť pre obec,

 

1. b) nakladanie s majetkom vo vlastníctve obce, najmä prevod vlastníctva k majetku vo vlastníctve obce, nadobudnutie majetku do vlastníctva obce alebo prenechanie majetku obce do užívania iným osobám.

 

(9) Ak na rokovaní požiada o slovo poslanec Národnej rady Slovenskej republiky, poslanec Európskeho parlamentu, zástupca vlády alebo iného štátneho orgánu, slovo sa mu udelí. Môže sa udeliť aj ktorémukoľvek obyvateľovi obce.

 

(10) Nariadenie a uznesenie obecného zastupiteľstva podpisuje starosta najneskôr do 10 dní od ich schválenia obecným zastupiteľstvom.

 

(11) Podrobné pravidlá o rokovaní obecného zastupiteľstva upraví rokovací poriadok obecného zastupiteľstva.

 

Starosta

• 13

(1) Predstaviteľom obce a najvyšším výkonným orgánom obce je starosta. Funkcia starostu je verejná funkcia. Funkčné obdobie starostu sa skončí zložením sľubu novozvoleného starostu. Spôsob voľby starostu upravuje osobitný zákon.5)

 

(2) Starosta skladá sľub, ktorý znie: „Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy obce a Slovenskej republiky. Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy budem pri výkone svojej funkcie starostu uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.

 

(3) Funkcia starostu je nezlučiteľná s funkciou

 

1. a) poslanca,

 

1. b) zamestnanca obce, v ktorej bol zvolený; to neplatí, ak zamestnanec obce je dlhodobo uvoľnený na výkon funkcie starostu,10aa)

 

1. c) štatutárneho orgánu rozpočtovej organizácie alebo príspevkovej organizácie zriadenej obcou, v ktorej bol zvolený,

 

1. d) predsedu samosprávneho kraja,

 

1. e) vedúceho zamestnanca orgánu štátnej správy,

 

1. f) podľa osobitného zákona.10b)

 

(4) Starosta

 

1. a) zvoláva a vedie zasadnutia obecného zastupiteľstva a obecnej rady, ak tento zákon neustanovuje inak, a podpisuje ich uznesenia,

 

1. b) vykonáva obecnú správu,

 

1. c) zastupuje obec vo vzťahu k štátnym orgánom, k právnickým a fyzickým osobám,

 

1. d) vydáva pracovný poriadok, organizačný poriadok obecného úradu a poriadok odmeňovania zamestnancov obce;12b) informuje obecné zastupiteľstvo o vydaní a zmenách organizačného poriadku obecného úradu,

 

1. e) rozhoduje vo všetkých veciach správy obce, ktoré nie sú zákonom alebo štatútom obce vyhradené obecnému zastupiteľstvu.

 

(5) Starosta je štatutárnym orgánom obce. Starosta môže rozhodovaním o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb v oblasti verejnej správy písomne poveriť zamestnanca obce. Poverený zamestnanec obce rozhoduje v mene obce v rozsahu vymedzenom v písomnom poverení.

 

(6) Starosta môže pozastaviť výkon uznesenia obecného zastupiteľstva, ak sa domnieva, že odporuje zákonu alebo je pre obec zjavne nevýhodné tak, že ho nepodpíše v lehote podľa § 12 ods. 10.

 

(7) Ustanovenie odseku 6 sa nevzťahuje na uznesenie o voľbe a odvolaní hlavného kontrolóra a na uznesenie o vyhlásení miestneho referenda o odvolaní starostu.

 

(8) Ak bol výkon uznesenia obecného zastupiteľstva podľa odseku 6 pozastavený, môže obecné zastupiteľstvo toto uznesenie trojpätinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov potvrdiť; ak obecné zastupiteľstvo uznesenie nepotvrdí do troch mesiacov od jeho schválenia, uznesenie stráca platnosť. Výkon potvrdeného uznesenia starosta nemôže pozastaviť.

 

(9) Platové pomery starostu upravuje osobitný zákon.11)

 

(10) Starosta si prehlbuje vedomosti potrebné na výkon funkcie starostu.

 

• 13a

 

(1) Mandát starostu zaniká

 

1. a) odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,

 

1. b) uplynutím funkčného obdobia,

 

1. c) vzdaním sa mandátu,

 

1. d) právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,

 

1. e) pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,

 

1. f) vyhlásením výsledku hlasovania obyvateľov obce o odvolaní starostu, ktorým sa rozhodlo o odvolaní starostu,

 

1. g) zmenou trvalého pobytu mimo územia obce; v mestách so samosprávou mestských častí aj v prípade zmeny trvalého pobytu mimo územia mestskej časti, v ktorej vykonáva funkciu,

 

1. h) v prípadoch podľa § 13 ods. 3, ak starosta do 30 dní odo dňa vzniku nezlučiteľnosti funkcií nevykoná právny úkon na odstránenie nezlučiteľnosti funkcií,

 

1. i) smrťou,

 

1. j) zrušením obce.

 

(2) Vzdanie sa mandátu starostu sa musí urobiť písomne a jeho účinky nastávajú dňom uvedeným v tomto písomnom úkone, najskôr však dňom doručenia obecnému úradu. Vzdanie sa mandátu nemožno vziať späť.

 

(3) Obecné zastupiteľstvo

 

1. a) vyhlási miestne referendum o odvolaní starostu, ak to petíciou požaduje aspoň 30 % oprávnených voličov,12)

 

1. b) môže vyhlásiť hlasovanie obyvateľov obce o odvolaní starostu, ak neprítomnosť alebo nespôsobilosť starostu na výkon funkcie trvá dlhšie ako šesť mesiacov.

 

(4) Starosta je povinný skutočnosti podľa odseku 1 písm. d), g) a h) bezodkladne písomne oznámiť obci.

Forrás:www.zakonypreludi.sk