Második kör lesz a perdöntő

0
164

Amennyiben január második felében tartanák az elnökválasztás első fordulóját, Peter
Pellegrini kapná a legtöbb szavazatot 38,1 százalékos támogatottsággal. A második legtöbb
szavazattal Ivan Korčok 35,6 százalékkal kerülne a választás második fordulójába. derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség Markíza TV számára készített felmérésből.
Talán erre a két emberre számitottunk legtöbben, hogy ők kerülnek a döntőbe, ők
lesznek azok akik közül az egyik az elnöki palotába költözik. A többi induló jelölt azért
kicsit messzebről nézi a zakójukat. Emlitsük meg azokat is akik utánuk vannak. Štefan
Harabin 10,9 százalékos támogatottsággal a harmadik helyen végezne a választások első
fordulójában. Ján Kubiš 4,9 százalékot szerezne, Andrej Danko 3,3 százalékot gyűjtene,
Miroslav Radačovský 2,4, Forró Krisztián 2,3 százalékot szerezne. A többiek Ján Drgonec,
Beáta Janočková , Peter Kuťka és Marta Čurajová 1 százalé alatt teljesítettek.

Mondhatnánk számunkra nincs is tétje ennek a választásnak. Csak magamtól csendesen
kérdezem, és van? A válaszom egyértelmű igen. Igen, de nem csak azért, hogy tudtára
adjuk a nagyvilágnak, hogy itt vagyunk és itt is maradunk. Nagyon ide kívánkozik Böjte
atya minapi írásának talán két sora. ,, Sokan kérdezik, hogy hiszek-e a holnapba? Székely
népem megmaradásában? Vajon ezer év mulva is fognak Csíksomlyón búcsút tartani? Az
Ő feleletéből másfél mondatot ide írok,amely így hangzik:,,Igen, hiszek teremtő Istenben,
és Ő is hisz bennünk, mert ha nem szeretett volna meg sem teremtett volna bennünket
Székelyeket. Akart bennünket és nekünk adta a gyönyörű szülőföldünket,,
Én is nyugodtan leirhatom : Igen, hiszek teremtő Istenben, és Ő is hisz bennünk, mert ha
nem szeretett volna meg sem teremtett volna bennünket Felvidékieket. Akart bennünket
és nekünk adta a gyönyörű szülőföldünket. Ezek után a választás nem csak arról szól, hogy
megmutassuk magunkat, hanem arról szól, hogy a Teremtő továbbra is akar, és még
nagyon sokáig akar látni szülőföldünkön.

Ez az igazi kihívás a jövőt tekintve, ez az amiért reggelente el kell gondolkodni, hogy
tényleg akkor merre, de ezek után csak a megmaradás felé mehetünk, ha tetszik , ha nem.
A Szövetség párt jelöltjének nincs esélye azt tudjuk, de jó eredményt kell hozni a jövőnk
érdekében. Rajta áll, hiszen ő a jelölt, hogyan tudja megszólitani, mozgósitani az itt élő
magyarokat. Ez most az ő felellősége, mert ő az Elnök. A sors, ha így rendeltetett, hogy lesz jelöltünk, akkor legyen siker is. Sajnos a felmérések nem azt mutatják amit látni
szeretnénk, és ez nem a véletlen műve. Ez az eredmény egy hosszabb folyamatot tükröz és
árulkodik az elmúlt évdizedek eredményként elkönyvelt eredménytelenségeiről. Most
mondjam azt, hogy az elnök neve nem is annyira fontos, de az idevezető út az nagyon.
A mi felellőségünk pedig az, hogy ha tényleg itt akarunk maradni ha tetszik, ha nem
támogatni kell. Mi se bújjunk ki a szerepvállalásból. Tudom mindenki ezer okot találhat
a kibúvóra, de keressünk eggyel többet a támogatásra és biztosan megtaláljuk. Aki keres
az talál, csak türelem, tolerancia és kitartás kell hozzá. És nagyon kell hozzá a következő

gondolat szintén Csaba atyától: ,, A jövő, hogy milyen lesz? Nem tudom, de a lényeg az,
hogy van jövő és az szebb lesz, mint amit el tudunk ma képzelni!,,
Ez a jövő kérdezhetnék, hogy mikor is kezdődik. A válaszom, hogy kezdődhet már holnap is ha úgy akarjuk. Ennyire egyszerű, de egyben ennyire összetett is. Egyszerű azért mert
csakis rajtunk múlik. Tekintsünk csak vissza az elmúlt 3 évtizedre. Mennyit bántottuk saját
magunkat, és mennyit bántottak bennünket, de talán csak azért mert észrevették, hogy
sebezhetőek vagyunk. Összetett azért mert sok mindent magunkkal cipelünk a múltból és
közelmúltból egyaránt. A legfontosabb feladat , hogy ezeket a terheket , problémákat
valahogy és valahol letegyük, legyőzzük. Kikerülni nem tudjuk őket, de legyőzni igen.
Az elnök választás egy jó kiindulási pont lehet, az európai parlamenti választásokról most
nem beszélek, de ugyanúgy jelzésértékűek lehetnek. Fontos, hogy a választásokból
számunkra megjelent eredményekkel jövőt építően tudjunk dolgozni, sáfárkodni. Ez, ha
megtörténik, habár sokszor mondták, hogy kielemezzük az eredményeket, azt
elfelejtették. Itt az idő alaposan mindent kielemezni, és bevonni a SZAKEMBEREKET is,
hogy a feltehetően jó 3 év múlva lehetséges parlamenti választáson megjelenjenek az első
fecskék és beröpüljenek a parlament épületébe.

A Nagyszalonta-i Zilahy Lajos magyar író, publicista a Magyar Tudományos
Akadémia tagja többek között a következő gondolat hagyta maga után: „ Sose szegje
kedvedet a végső eredménytelenség, mert sohasem az eredmény a fontos, hanem az út,
amelyen az eredmények felé haladsz. ” Igen az út a fontos, at út amelyen haladunk,
amelyen most is megyünk, de ha azt goddoljuk, hogy rossz fele megyünk jobb ha pihenőt
tartunk és átbeszéljük. Átbeszélni azokkal akik tényleg hiszik, hogy van jövő és az szebb
lesz, mint amit el tudunk ma képzelni!

JF

Előző cikkSzületésnapi beszélgetés Böjte Csabával-Isten éltesse! 141.adás
Következő cikkNovák Katalin után Varga Judit is  lemondott
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc