Tizenegyedik alkalommal találkoztak a veterán focisták június
22-én Budapesten az Angyalföldi sport központban . Az országos
torna sorozatát és a fesztivált az Országos Veterán Labdarúgó Sport
Egyesület (OVLSE) bonyolítja le ,fő támogatója pedig a Magyar
Labdarúgó Szövetség.
A torna ujdonsága ahogy a szervezők elmondták, hogy idén
külön csoportban –nemzetközi csoport- mérkőznek meg egymással
a határon túli magyar lakta területek képviselői. Mi is bekerültünk
a Horvátország-i, Szlovénia-i, Szerbia-i, Erdély-i képviselet mellé
mint a Felvidék-i Dunaszerdahely és persze még a hazai veteránok.
Megbeszéltük és tízen szombaton reggel elindultunk Budapest felé,
hogy képviseljük Felvidéket. Válogatott csapatunk érdekessége,
hogy mindenki valakivel már játszott valaha együtt egy –egy
mérkőzésen, de így egy csapatban még soha. ,,Csak akkor születtek
nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek,,. Írta egykor Ady Endre.
Már maga az , hogy elindultunk nagy dolog és ehhez egy jó adag
bátorság is társult.
Kicsit azért képben akartam lenni, ezért kicsit elcsemegéztem az
OVLSE honlapján. „Egy életen át kell játszani, a futball mindenkié!”
Tehát a futball az a sport, amit egy életen át kell játszani! Ezt a
felvezetést olvasom a http://veteranfoci.hu/ honlapon. Ez nagyon
találóan van megfogalmazva.
Az érkezés pillanata számomra már sokat sejtető volt, hiszen alig
kiszálltam az autóból máris Dr. Fenyvesi Mátéval futottam össze,
akivel már a Felvidéki Nádszegen nem egyszer találkoztam a
focipályán. Amikor már együtt volt a FELVIDÉKI TIZES, jeleztük, hogy
megérkeztünk. Eligazítottak bennünket és kértek, hogy az
ünnepélyes megnyitóra legyünk ,,díszruhában,,. Sikerült nagy nehezen,
öreg urasan elkészülni és megjelentünk a többi csapattal egyetemben a megnyitón.
Megtiszteltek bennünket a megnyitón jelenlétükkel olyan focista és
focival foglakozó személyiségek mint Dr. Fenyvesi Máté , Nyilasi
Tibor, Csank János, Őze Tibor, Sipos Jenő . Fenyvesi doktor úr beszédében kiemelte a sport, a foci szeretetét és azt, hogy ez össze hozza az embereket.
A névadó valamikor annyira jól sikerült, hogy az MLSZ Grassroots
filozófiájának is része lett. „ Grassroots minden olyan labdarúgó
tevékenység, ami nem hivatásos és nem válogatott”: -az Európai
Labdarúgó Szövetség (UEFA) definíciója. A filozófia így szól. „Egy
életen át kell játszani, a futball mindenkié!” Tehát a futball az a
sport, amit egy életen át kell játszani! Nem hiszik? Járjanak utána!
Kérdezzenek meg bárkit. Mondta a megnyitón Őze Tibor.
Nyilasi Tibor pedig kiemelte a szervezést és a játék szépségét, és
hivatalosan is megnyitotta a Veterán foci fesztivált. Utána pedig
kisorsolta ki kivel és melyik csoportban játszik.
Hozzánk sorsolták Topolyát (Szerbia) és Érmihályfalvát (Erdély). A
mérkőzések kezdete előtt felbukkant a pálya szélén Farkasházy
Tivadar is , aki szintén kíváncsi volt a történésekre, nemsokára
felbukkant Nemcsák Károly is. Szép kis deputáció jött össze Angyalföldön.
Kezdődtek a mérkőzések, az elsőt mi játszottuk Topolyával és azért
valahogy csak begyűrtük a győztes gólt Baranyovics Tivadar jól eltalált lövése után. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy kapusunk Racskó Pali nagyon jól védett és megőrizte kapunkat a góltól. A második mérkőzést Érmihályfalvával játszottuk. Egy nagyon sok
helyzettel tarkított mérkőzésen Horváth Miki két és Juhos Tibor
góljával simán három nullra nyertünk és így döntőt játszhattunk Eszék csapatával.
A döntő meccsig lévő idő nagyon gyorsan eltelt, hiszen mindig volt
kivel és főleg miről beszélni. A legnagyobb meglepetés számomra
Kozma Atya érkezése volt. Először több mint 16 éve találkoztunk,
azután még párszor, de most már vagy 10 éve nem láttuk egymást.
Jót beszélgettünk és végignézte még a döntő mérkőzésünket is.
Mindenkihez volt egypár szava, és sokan keresték a társaságát.
Eljött a döntő ideje. Mi is , de az Eszékiek is nagyon komolyan
vették ezt a mérkőzést. Mindenki nyerni akart. A kezdés az
eszékieknek sikerült jobban. Kétgólos vezetést szereztek, de
Horváth Miki kapáslövésével még a szünetig szépítettünk. A
második félidő elején pedig egy kapushiba után Juhos Tibor góljával
egyenlítettünk. A végéig nem sikerült a helyzeteinket kihasználni így
maradt a döntetlen és jöhettek a büntetők. Kozma Atya is nagyon
szurkolt. Sajnos kicsik voltak a kapuk, jók a kapusok és sajnos 2:1-re
veszítettünk. A lényeg, hogy sportszerűen zajlott az egész torna.
Következett a kupák átadása. Kicsit kaotikus volt, mert az időjósok
vihart jeleztek . A vihar elől az eredményhirdetés a spotcsarnokban
történt a vihar pedig biztos ami biztos más utat választott.
A szervezők jóvoltából talán 2 percig mi voltunk a torna győztesei,
mert az eredményt elírták. Másodikként szólították Eszék csapatát,
ők meg mind aki jól végezte dolgát szó nélkül átvették a
másodiknak járó serleget. Néztem, hogy akkor most mi is van, és a
műsorvezető pedig mondja, hogy a torna győztese a Felvidék-i
Dunaszerdahely csapata. Akkor azért odaléptünk és tisztáztuk, hogy
köszönjük, de ez nem a miénk, hiszen egy ici –pici góllal még akkor
is, ha nagyon bebombázta a büntetőt az eszékieket illeti az első
hely. A rendezők megköszönték, hogy szóltunk és így újra helyreállt
a templomi rend.
Elgondolkodtam, hogy milyen nagyszerű gondolat volt 11 évvel
ezelőtt és a gondolatot pedig tett követte. Ez volt a 11-ik alkalom,
a 11-es szám pedig a foci értékes száma, no már akkor amikor gól
születik illetve a kapus kivédi, mindkét esetben siker, csak épp a
másik oldalon. Ma a siker épp ebből kifolyólag a másik oldalon volt.
A mai nap fontos eleme maga a részvétel volt és az újabb
barátságok szövődése. A mérkőzések pedig nem azt mutatták, hogy
itt VETERÁNOK kergették a labdát, fiatalokat meghazudtoló
technikai trükkök kerültek elő a régi repertoárból.
A megnyitó parádésra sikeredett. A felsorakozott , több országból
érkező csapatok a szivárvány minden szinét magukkal hozták, és
magukkal hozták focista szívüket is. Tudom mit jelent amikor a DAC
stadionban 10 ezer torokból hallatszik az ,,Egy vérből valók vagyunk
és a Nemzeti imánk,, . Most ugyan az az érzés kerített hatása alá
amikor felcsendültek ezek a szólamok.
Tegnap minden oldalon siker volt, hiszen a délutánra bejelentett
vihar is inkább más utat választott, mert látta, hogy Angyalföldön jó
cél érdekében vannak együtt a szélrózsa minden irányából.
Kívánom, hogy a 11 -ik rendezvényt kövesse a 12-ik és egyszer majd
a 20-ik és azt addig ameddig csak lehet, hiszen ahogy írták „Egy
életen át kell játszani, és a futball mindenkié!”.
Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a
magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen feljebb, mint a másiké,
tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is. Mondta
egykoron Czibor Zoltán. Tegnap a szervezők sem maguknak
csinálták, megtiszteltek másokat is. Folytassák tovább ezen az úton,
hiszen a sportok Királynője az atlétika , a Király viszont a Football.
Ehhez kívánok és kívánunk a szervező csapatnak nagyon jó erőt ,
egészséget , sok sikert és a Jó Isten áldását.
JUDr. Juhos Ferenc
