Zsebi József  – Kérdések és válaszok

0
467

Az emlékezetem ha nem csal ez számodra  az 5 –ik 4 éves ciklus 4-ik éve, magyarra lefordítva ez a 20-ik év polgármesterként.  Tehát kezdődik a ciklus utolsó negyede, kezdődik a hajrá.  Azt az embert, akit már ennyiszer  megválasztottak bizonyára valamit letett a közösség asztalára és 4 évente ezt értékelik a választók.

Ahogy írtam újra kezdődik a hajrá. Számodra  mint egykori focista számára az egész 90 perc hajrá volt és a győztes gólt sem hagytad  az utolsó pillanatra. Ezzel azt akarom mondani, ahogy ismerlek az egész időszak hajrával telik, nemcsak az utolsó pár hónap. Tudom a polgármesterkedés  nem egy könnyű  ,,vállalkozás,, , és ez számodra nem is munka már.  Ennyi idő után hivatásoddá vált és talán ennyivel könnyebb. Könnyebb, mert akinek a munkája a hivatása a hivatása pedig örömet szerez az tud alkotni, az tud tenni. Tud tenni a községért, közösségért egyaránt. Nem könnyű ez a hivatás mert nemegyszer, nem kétszer az emberek a polgármestertől várják a megoldást, kényes helyzetekben a döntést. Kedves Barátom tudod milyen közel állnak egymáshoz az adni – kapni, odafigyelni – elvárni, megbízni – gyanakodni, együttérezni –közönybe burkolózni, de milyen formát kapnak egy éles helyzetben ezek a közeli szavak. Tudnál róla biztosan sokat beszélni. Ezeket a mindennapi élet hordozza magával és néha dönteni kell melyik a helyes szó, megfelelő választás. Valahol egyszer nekem az egyik lakos azt találta mondani amikor kinn várt az irodám előtt, hogy oldja meg maga, hiszen ezért polgármester. Valahol ez talán így is van rendjén, gondolod, hogy én már könnyen vagyok ezzel a kérdéssel, de mikor gyakorló polgármester voltam, ugyanezt írtam le, ugyanez volt a véleményem és azóta sem változott. Tudom, mindig vannak és lesznek elégedetlenek, ez valahol bele van kódolva az emberekbe, gondolom nálatok is. Esetleg , ha ilyen nincs nálatok nyugodtan mond el azt is. Tudom, hogy egy polgármesternek minden hangszeren játszani kell és el is várják tőle az emberek.  Néha azonban nagyon nehéz ezzel megbékélni, mert amikor úgy gondolod, hogy a legjobbat akarod és teszed általában akkor vagy a legrosszabb. Mint volt polgármester nem is számoltam, de most kezdtem el gondolkodni  azon, hogy egy átlagos szlovákiai faluban ahol 1600 lakos él, egy átlagos életkor megérésénél is csak 18 polgármester lehet, ha  négy évente mindig mást is választanának. Zsérén már borul is a számtani elemzésem, amit tovább írom az rátok nem érvényes Neked és a választóknak köszönhetően. Jó esetben is még marad 1582 lakos aki nem kóstolt bele a polgármesteri munkába , így nem is igen tudják, hogy ez mivel is jár. Az pedig, hogy egyszerre több vezetője legyen egy községnek nagyon nehéz elképzelni, mikor néha az az egy is sok. Sokszor gondolkodtam ezen, hogy nem is volna rossz, mert esetben az egyik mindig azt hinné, hogy a másikat szidják.

Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem látnak szívesen a saját hazájában. Evangélium (Lk 4,21-30), jelenti ki Jézus Názáretben, ahol nevelkedett. Ezt mikor is mondta Jézus, hány évvel ezelőtt üzent nekünk polgármestereknek , hogy vigyázzatok,  Ti sem lesztek ám próféták a falutokban.  Erre még egy példát hozok, hogy tényleg érezzük ami  máshol jó, otthon elutasítják.   Kishont Ferenc példája is hűen tükrözi az evangéliumban leírtakat. ,,Miután a New York Times a hónap könyvének választotta a Nézzen vissza, Lóthné! című kötetét, nem volt menekvés a világhírnév elől. Persze nem mindenütt fogadják ugyanolyan jól Ephraim Kishon, azaz Kishont Ferenc munkáit. Angliában több mint húsz könyve jelent meg, mégsem sikerült áttörést elérnie, szemben Németországgal, ahol hatalmas példányszámban kelnek el a művei. Minél közelebb jövünk Kelet-Közép-Európához, annál inkább értik a humorát. Persze azért nem mondható, hogy próféta lenne saját hazájában. Körülbelül ötven könyvéből csak néhány jelent meg Magyarországon, ahol Hoffman Ferencként látta meg a napvilágot. ,,

Mi  polgármesterek hitetlen Tamások  vagyunk, tisztelet a kivételeknek, mert el akartuk hinni, hogy azér az nem úgy van ahogy vala mondták. Idővel meg rájövünk, hogy úgy van ám bizony , de úgy ám.

Régóta ismerjük egymást. Fociztunk is együtt, még talán gólokat is rúgtunk. Két csapatmezét  is viseltük, de egy célért és győzelemért hajtottunk. Az önkormányzás terén újat nem igen tudunk mondani egymásnak.  Látogatásom célja nem is az, hogy újat mondjunk egymásnak  és még csak nem is meszet szeretnék vinni, mint régen a nádszegiek. Az akkori traktoristák  sokszor elmondták, hogy a jó öreg 30-as zetorral már korán reggel el kellet indulni, hogy napnyugta előtt visszaérjenek.  Mai látogatásom célja egészen más. Gondolom tudod , hogy eddig 2 könyvet írtam, lehet, hogy olvastad is őket vagy beleolvastál.  Azokat az írásokat is az élet adta azért, hogyha néha, néha belelapoznak, tudják mi is történt „kicsi kis hazánkban, házunk táján“. Most megint adott egy helyzet és  szeretnék egy harmadikat is írni, kicsit más formában és kicsit más tartalommal megtölteni. Tehát azért jöttem, hogy egy rövid interjút, beszélgetést készítsek veled, amelyben lényegében arra keresem a választ, hogy a választó  miként is szavaz. Az az ember aki már majd fél tucatszor meg lett választva biztosan hiteles válaszokat tud adni nekem és az olvasóknak egyaránt.  Valójában 10 kérdést állítottam össze, ezekre kérnék választ. Persze az első nem lehet más, mint megkérdezem válaszol e a kérdésekre, ez lenne a 0-dik kérdés. Ha igen, akkor jöhet az első és tízig utána meg sem állunk és hát a ráadással mindig számolni kell.

Mivelhogy igenlően bólintottál, vágjunk bele.

1., Az első kérdés kicsit múltba néző vagy múlt idéző .  Mi a titka, hogy sok választást lehessen nyerni zsinórban ? Hogyan szavaznak az emberek községen belül, az elvégzett munka vagy az ígéretek?

Aktív tagság a valamikori tömegszervezetekben/SZISZ,SPORT,Csemadok, énekkar/.Megfelelő végzettség, jó magaviselet, két cikluson keresztül képviselő. Az ifjú sági es felnőttcsapatban általában én voltam a csapatkapitány. Az elvégzett munka mindig fontosabb mint az ígéretek, főleg a be nem váltott ígéretek.

 

2., Sokat megélt önkormányzati politikusként, hogy látod mi változott az első választások óta, elsősorban emberi és utána társadalmi szinten. Téged hogyan érintettek ezek a változások és hogyan változtál, na jó nem küllemileg ?

1998-ban ellenfél nélkül lettem megválasztva ill.nem volt kit választani rajtam kívül.Elődöm 1963-tol volt a falu élen.2002-től mindig voltak ellenfelek, akikből sokan ellenségként élnek a faluban es egy picit szenvednek is. A helyi képviselői frakciók is hátráltatták a munkát. Sokkal nehezebb megértetni az emberekkel,hogy továbbra is a község érdekében szeretné az ember a munkáját végezni.

 

3., Nagyon sok választást , népszavazást megértél, sőt ha jól tudom 1990 óta mindet. Volt belőlük elég, ha jól számolom 36. Az eredmények tükrében kérdezheti a választópolgár, hol is állunk, merre is tartunk. Esetleg túlságosak voltak az elvárások a változások után?

A választópolgárok többsége azonnal EU-s életszínvonalat EU-s bérekkel szeretett volna. Látják mi van ott es ezt szeretnék itt is, de azonnal. Mellesleg községünkben az elmúlt 30 év alatt a választópolgárok kb.40 százaléka kicserélődött /elhalálozás, elköltözés/ a régiek jobban tisztelték a polgármesterben az embert, emberiességet, segitőkészséget.

 

4., Számodra melyek a fontos vagy kevésbé fontos választások. A polgármester  talán nem is szelektálhat, csak biztathat választás és választás között vagy igen?

Nyilván a helyhatóságiak. Utána a parlamenti választások,mert ha jók kerülnek oda ők sokban segíthetik a polgármesteren keresztül a falut is. Az elnökválasztás a következő majd az EU-s es végül a megyei, melyet kapásból megszüntetnek elosztva a hatásköröket pénzzel együtt az állami és városi ill. községi jogkörökbe.

 

5., Mi az oka annak, hogy az egyes választásokon kis túlzással tolonganak a választók és némelyiken a helyiségek  tátongnak az ürességtől? Konkrétan helyhatósági, parlamenti és a megyei illetve az EU-s választások. Pedig azért a kampány dübörög itt is ott is ezerrel.

A 4. pontban részben ott a válasz. Természetesen a helyhatósági választások azokról szólnak, akiket az emberek a legjobban ismernek. Minél ismeretlenebbek, távolabbiak a választható jelöltek, annál kisebb az érdeklődés.

 

6.,Csináljunk egy hosszabb eszmefuttatást az első demokratikus választásoktól, 1990-től napjainkig. Hogyan is gondolkodik a választó vagy hogyan változott a gondolkodása? Igaz sok választó már az égi választóurnához jár, de felnőtt egy újabb generáció, akinek ott van az internet és a google professzor.

Látod, a kérdéseket egymás után olvasom és mintha erre már volt valamilyen válaszom. Talán csak annyit, hogy az új generáció a modern technikának is köszönhetően nem biztos,hogy a jelölteket a tettek alapján fogja választani, hanem esetleg a facebook szerint, ami sok esetben félrevezető lehet. Nem mindig van idő reagálni az összes facebook bejegyzésre és sokszor nincs is értelme.

7., Mit kell tudni illetve kellene tudni a választóknak ahhoz, hogy a plenta mögött jól tippeljen, jó döntést hozzon? Úgy látom nem az elvégzett szisztematikus munka a mérvadó, inkább az újabbnál újabb ígéretek.

A helyhatósági választáson a választónak nem szabadna tippelnie. A jelölteknek /polgármester, képviselők/a választások előtt/ ami 4 évig tart /lakossági fórumokon és a mindennapi életben folyamatosan kell a választókat tájékoztatni, ill. nyomtatott formában is elküldeni az eredményeket és terveket. A többi választásnál a tippelés is megengedett.

8., Abban megegyezünk, hogy a politika a kompromisszumok művészete. A politikában a választó dönti el, ki kivel ülhet le a választások után tárgyalni és milyen súllyal és kit nem lehet megkerülni. A községeken belül, hogy csapódik le a politika szele? Melyik a jobb helyzet innént nézve ellenzéki vagy kormánypárti?

A község szempontjából természetesen jobb a kormánypártiság amit sokszor nehéz megértetni a választópolgárokkal. Néha a kisördöggel

/ördögökkel/ is szövetkezni lehet, ha ez a köz vagy a község javát szolgálja. Kompromisszumok nélkül nincs sokszor előrelépés, fejlődés, fejlesztés.

 

9., Kamaszkorodban, mert ilyen is volt az életedben lehet, hogy vasárnap délelőttönként más műsor nem lévén a tv –ben nézted Dévényi Tibor Három kívánság című műsorát, ahol azért ő minden gyermek kívánságát  teljesítette. Mi volna a Te három kívánságod?

Azt hittem, hogy ez a legkönnyebb kérdés. De nem úgy van. Gyermekkorban voltak kívánságok, álmok. Ilyen korban is lehetnek,ez igaz. Talán az első az hogy az emberek tiszteljék egymást. Ismerőseim, családtagjaim egészségesek legyenek. Harmadik kívánságom pedig az, hogy meg 30 év múlva /mivel 1990-2020 is 30 év/ is tudjak magamról.

 

10., Polgármesterként mivel  maradtál adós  a választók felé, vagy van e ilyen nem lerótt adósságod és ennyi év után az a szó, hogy  motiváció mit jelent számodra?

Nyilván vannak nem befejezett beruházások/csatornázás, járdaépítés, út javítás stb./amelyeket nem lehetett objektív okok miatt befejezni vagy elkezdeni. A motiváció az emberben mindennap kell hogy legyen es van is. Azért hogy az embereknek tudjunk jót csinálni es mindennapi panaszaikat meghallgatva segíteni es motiválni őket a jóra a szépre.

 

Egy ráadáskérdést még engedjél meg, mert  tényleg nem szeretném kihagyni. A második könyvem egyik részletében volt egy ilyen elejtett gondolat, hogy ,, egy hajón vagyunk csak két mentőcsónakot igényeltünk,, ez az itt élő magyarságot érintette. Nem félsz, féltek, félünk attól, hogy elcsatolódik a hajó a csónakoktól és a csónakok egymástól?

Ez a gondolat kitűnő. Megpróbálom nem elfelejteni. A hajóhoz és a csónakokhoz csak annyit ,hogy az egyik legnagyobb /ha nem a legnagyobb/magyar azt mondta/nem tegnap/ hogy a MAGYAR LEGNAGYOBB ELLENSÉGE A MAGYAR. Sajnos ezt megéltem polgármesterkedésem alatt. Most nálam béke es nyugalom honol es ezt kívánnám nemcsak a felvidéki magyarságnak hanem az anyaországnak is. Ha kérdésből volt 10 plusz 1, akkor a kívánságból is dukál plusz 1.

 

Köszönöm a beszélgetést, egy nagyon érdekes beszélgetés volt, remélem számodra is.  További sok sikert és egészséget kívánok. A végére egy  Fannie Flagg gondolat, amelyet, jó ha megjegyzünk. ,,Ne feledd, ha az emberek összesúgnak a hátad mögött, az csak annyit jelent, hogy két lépéssel előttük jársz!,,

KÖSZÖNÖM A LEHETŐSÉGET ÉS A MIELŐBBI TALÁLKOZÁSIG SZEVASZ.

 

Előző cikkHol is tartunk – van e jogunk ítélkezni ?
Következő cikkLapzárta előtt 5 perccel
Juhos Ferenc
Tisztelt olvasók! Nagyon jól tudom, és ide Pintér Béla gondolatát hívom segítségül: „..hogy könnyű azon az úton járni, amin más is járt. Könnyű mosolyogni, ha visszanevetnek rád. Könnyű letenni a lantot csendesen. Indulj el, vállald a kihívásokat, fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után, fényes nappal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, hogy eltűnt végleg szíved mélyéről a remény.” Ezzel a Pintér Béla gondolattal indulunk el. Az embernek hiába van több évtizedes tapasztalata az önkormányzás terén, minden nap új és új dolgok , lehetőségek várnak ránk. Nagyon régen volt már az 1989 –es esztendő, a változások esztendeje. Az elmúlt majd 30 esztendendő sok mindent adott, sok mindenre megtanított. Ebből 26 esztendő a változás után és 3 év a változás előtt önkormányzati szerepkörben. Három év ,,sima,, képviselőség, négy év képviselőként polgármesterhelyettes és utána 22 év polgármesterkedés. Közben tapasztalatokra tettem szert a szociális és egészségügyi ellátás terén. Rengeteg rászoruló emberrel találkoztam és sok esetben ott voltam a halállál küzdő beteg ágyánál. Nagyon szép 30 év , mertsokkal több volt benne a napsütés mint a borús nap. Egyszer minden véget ér csak nem mindegy milyen emlékek maradnak. Maradnak a szép emlékek és marad minden pillanat amelynek maradni kell. Maradnak a szemünk előtt fel –fel bukkanó néha megrázó képek. Nem bánkódom, hogy vége lett, örülök, hogy megtörtént. Azért, hogy a számok ne tévesszenek meg senkit, az elmúlt több mint két év a Galánta-i járásási hivatalhoz kötődik. Mondhatok bármit, de nem tudok és nem is akarok teljesen elaszakadni az önkormányzatoktól és az őket terhelő gondoktól. Ebben szeretnék és többedmagammal szeretnénk segíteni ezzel a próbálkozással is. Mindig a mából indulunk a holnap felé, de csak holnap tudunk visszatekinteni a mára. A napok, az évek pedig csak múlnak és múlnak, az élet rövidülésével a tapasztalatok pedig sokasodnak. Az elmúlt több mint 30 esztendőben bejárt út tapasztalatai remélem segítségül lehetnek másoknak is. Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek, hogy az egésszség az egyik a szerencse pedig mindig a másik kezüket szórítsa és így együtt járják minden nap a világot. Tisztelettel Juhos Ferenc